A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

3/a. szekció: VÍZI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM; A VKI bevezetésével kapcsolatos kérdések - Dukay Igor, RENATUR 2005 Bt.: Kisvízfolyások „jó ökológiai állapotának” medermorfológiai vonatkozásai, megvalósítása és fenntartása

vízfolyásokban a tározótavak faunája elsősorban áradások vagy gátszakadások során jelenhet meg. A megunt akváriumi, kerti tavi és csalihalak szintén a patakokban vagy a tavakban végezhetik. Az alábbi faunisztikai felsorolás közel teljes; olyan fajokat tartalmaz, melyek tipikusak a két hazai zónában élnek, ill. többé-kevésbé előfordulnak a patakokban. Az atipikus, mesterségesen előforduló, ill. igenigen ritka fajokat nem, vagy kis számban említem. A tájidegen fajokat *-gal, a védett és fokozottan védett fajokat aláhúzással jelöltem; eszmei értékük 2.000 – 250.000 Ft egyedenként. lápi póc (Umbra krameri), sujtásos küsz (Albusnus bipunctatus), compó (Tinca tinca), fenékjáró küllő (Gobio gobio), vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus), tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi), bodorka (Rutilus rutilus), Angolna (Anguilla anguilla), csuka (Esox lucius), leánykoncér (Rutilus pigus virgo), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), jászkeszeg (Leuciscus idus), kövi csík (Noemacheilus barbatulus), kurta baing (Leucaspius delineatus), vágó csík (Cobitis elongatoides), küsz (Alburnus albusnus), réti csík (Misgurnus fossilis), karikakeszeg (Abramis bjoerkna), fejes domolykó (Leuciscus cephalus), menyhal (Lota lota), tarka géb (Proterorhinus marmoratus), vágó durbincs (Gymnocephalus cernuus), háromtüskés pikó (Gasterosteus aculeatus), sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario, csapó sügér (Perca fluviatilis), törpeharcsa (Ictalurus nebulosus),* arany kárász (Carassius carassius), ezüst kárász (Carassius auratus), * nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) naphal (Lepomis gibbosus)* fürge cselle (Phoxinus phoxinus), razbóra (Psudorasbora parva),* szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss)*. Összességében a hazai halfauna (a legújabb kutatások szerint: 90 faj) több mint egy harmada (a táblázatban: 33 faj) él különböző kisebb vízfolyásainkban. E fajok közül 5 nem honos, de meglehetősen elterjedt; 12 faj védett ill. fokozottan védett, jó részt kistestű és kisebb vizekre specializálódott faj. Egyes taxonok védettek voltak, ill. jelenleg védelemre érdemesek. Ez utóbbi megjegyzések húzzák alá a halfauna természetvédelmi, ezen keresztül élőhely-védelmi és élőhely-teremtési (rehabilitációs) jelentőségét. 3