A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

3. szekció: Szennyvízcsatornázás- és tisztítás - Balogh Judit Anikó – Dr. Megyeri Mária: Természetközeli szennyvíztisztítási technológiák vízminőség-szabályozási aspektusai

Mire jó az ökotoxikológia? Az utóbbi évek környezeti problémái (lásd a Tisza cianid katasztrófáját) a környezetvizsgálatok (addíció, szinergizmus, akkumuláció stb.) szemléleti és ezzel módszertani változásait teszik szükségessé a jövőben (6,7,8). Egyúttal felhívják a figyelmet az integrált környezetvédelem alkalmazásának fontosságára, ugyanis a természeti elemek (víz, talaj, levegő) állapota kölcsönösen hat egymásra. Az élővilág tagjai pedig a táplálékláncon keresztül eljutó, sőt felhalmozódó szennyezések, káros anyagok által (is) hatnak egymásra, mely felhalmozódások (akkumulációk) gyakran vezetnek megbetegedéshez, toxikózishoz, legyen szó a táplálkozási lánc bármelyik tagjáról: halról, madárról vagy a „csúcsragadozóról”, az emberről! A toxikus anyagok olykor tízezerszeres nagyságrendű feldúsulási lehetősége indokolja a környezeti elemek – így a víz – új típusú minősítését. Ezt a célt szolgálják az ökotoxikológiai vizsgálatok is. Az ökotoxikológia az életközösségek és a vegyületek viszonyait tárja fel (9). Az ökotoxikológiai kutatások nemzetközi szintű környezeti veszélyekre hívták fel a figyelmet az utóbbi években. Vizeink jó minősége, a vízi élővilág zavartalansága, gazdagsága egészséges környezetünk biztosítéka. Az adott helyre jellemző vízi és szárazföldi élővilág megőrzése és lehetőség szerinti rehabilitációja szintén elvárása az EU Víz Keretirányelvének. Ebből következően a szennyvíztisztítókból elfolyó, tisztított víz ökotoxikológiai minőségi követelményei is várhatóan szigorodni fognak a jövőben. Érdemes tehát megismernünk a felszíni vizeink ökológiai minősége szempontjából lényeges, néhány tudományos tényt (10,11): • A növénytermesztésből a műtrágyák és a növényvédőszerek; az állattenyésztés nem megfelelő trágyakezeléséből pedig a vízbe jutó szexszteroid-hormonok a halak feminizációját (elnőiesedését) eredményezték világszerte(12). • Az ipar különféle vegyületekkel (pl. PCB – poliklórozott bifenilek) szennyezhetik növényeinket (hulló por), állatainkat (takarmány - tej) és élővizeinken keresztül a halak szervezetét is. Legnagyobb részük a klórozott szénhidrogének közül kerül ki, kisebb hányaduk tartozik a hajó- és faimpregnáló szerként ismert, gombaölő hatású anyagok közé (13). Tehát az ökotoxikológiai minősítést a szennyvíztisztító technológiákból kijutó tisztított víz sem kerülheti el, ezért érdemes megismernünk az ökotoxikológiai hatások (olykor az emberen is kimutatható) sokféleségét: A./ Akut hatások: A káros vegyületek legtöbbje – így pl. a rovarölésre szánt idegmérgek – nem csak a célszervezetekre (itt a rovarokra) károsak, hanem az élővilág idegsejtjeivel rendelkező összes (!) szervezetre is. Ezért az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO az idegmérgeket az extrém módon balesetveszélyes anyagok közé sorolja. Az egyes élőlénycsoportokra (ökoszisztémákra) vonatkozó akut hatást modell állatokon tesztelik: • emlős- modell állat: a patkány; • madár-modellek: réce, fürj, stb.; • hal-modellek: pisztráng, ponty, naphal, stb.; • méh-toxikológiai modell állat: a házi méh. 72