A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
3. szekció: Szennyvízcsatornázás- és tisztítás - Balogh Judit Anikó – Dr. Megyeri Mária: Természetközeli szennyvíztisztítási technológiák vízminőség-szabályozási aspektusai
Az ökoszisztémákra vonatkozó akut toxikus-hatás a vegyszerek biodiverzitás csökkentő hatásával mérhető. A perzisztencia, megmaradó képességet jelent, amely jellemző pl. a klórozott szénhidrogénekre. (A DDT nevű néhai gyomirtószer több évtizeddel a felhasználás után is mérhető még a talajokban!) B./ Krónikus hatások: a ./ Bioakkumuláció – a káros anyag felhalmozódása az élőlény valamely szövetében, amely anyagok többnyire a lipid-gazdag szövetekben: (zsírszövet, ivarmirigyek, emlő, csontvelő) ill. laktációs periódusban: az anyatejben kiválasztásra kerülnek. b./ Biomagnifikáció – a káros anyag tápláléklánci feldúsulását jelenti • A DDT a halakban 10-szeresre, a vízi-csigákban 1000-9000-szeresre, az osztrigákban 70.000-szeresre dúsult. • A Dieldrin nevű növényvédőszer a planktonokban 265-szeresre, kis halakban 500-szorosra, ragadozó halakban 75.000-szeresre, halevő madarakban 80.000-szeresre dúsult. c./ Hormonális (ösztrogén-agonista) hatások : az ösztrogén receptorokon keresztüli hatás a nehezen lebomló szerves szennyezőkre (angolul: persistant organic pollutans – POP) vezethető vissza. • hímeknél spermiumszám csökkenés (sterilitás fokozódása az embernél is!); • zavart genitália-fejlődés (feminizáció: mini hímvessző – krokodilnál, embernél (!); hermafroditizmus – halak, madarak, jegesmedve); • ivarszervi daganatok (here – halak, ember). Nőstényeknél mell- és ivarszervi daganatok (ember); puha tojáshéjúság (ragadozó madarak), zavart párkapcsolatok (halfogyasztó madarak). d./ Immunszupressziós hatás : A káros szennyezések (főként növényvédőszerek) az igen soktényezős immunrendszert a legkülönfélébb helyeken zavarják meg. Következményeként a gazdaszervezet (emlősök és halak) ellenálló képessége vírusokkal, baktériumokkal, véglényekkel, gombákkal, de a daganatos betegségekkel kapcsolatban is csökken. e./ Mutagén (változás a kezelt szervezet örökítő anyagában) és karcinogén (daganatkeltő) hatások : Emberben valószínűleg, állatokon (patkány, egér) bizonyosan annak bizonyult több növényvédőszer, pl.: DDT, HCH, klórfenoxi-herbicidek, zineb stb. A legfontosabb lenne a természetre veszélyes anyagok keletkezését elkerülni. A fenntartható fejlődés elve – azaz a természeti erőforrások hozzáférhetőségének biztosítása a jövő generációk számára – megköveteli nemcsak a természeti elemek állapotának, hanem az alkalmazott technológiák ökológiai hatás szerinti minősítését is (13). A Cornell University kidolgozásában pl. ilyen mérőszám lehetne a technológia ökotoxikológiai értéke, vagy ökotoxikológiai faktor (EIQ ), amelynek számítása a következő: EIQ = egységnyi termék-mennyiségre jutó környezeti veszélyesség x kijuttatás mennyisége x gyakorisága. 73