A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
2. szekció: A vízellátás – vízkezelés időszerű kérdései - Radács Attila - Szerencsi László - Scholtz Éva: Vízbázisvédelem és monitoring K+F project tükrében
A felmérések eredményei minden esetben légifotók útján, valamint vizsgálati jegyzőkönyv mértéke. Számunkra természetesen a legérdekesebb víznyelő szakaszok meghatározása, mert a felszíni víz minőségét ismerve ez a jelenség nem hozam adatok alapján a Veszprémi Séd víznyelő szakasza az alábbi álhat: zbázis kútjai Aranyosvölgyi vízbázis kútjai .5. A felszín alatti vizek ex- és infiltrációs viszonyainak vizsgálata, különös tekintettel a elében található. Az Aranyosvölgyi ízbázis Veszprém város vízellátásában igen fontos szerepet tölt be, a kivehető vízmennyiség, tőképesség (MSZ 448/32-77). A ervesanyag-tartalom vizsgálata TOC- illetve KOI k-mérések alapján történt, melyeknek diagramjait bemutatjuk szemléltetésként (lásd 2. és 3. ábra). felvételével kerültek dokumentálásra. 3.4. Hidrológiai alapadatok összegyűjtése A vízgyűjtőterület adottságaiból következően szükségesnek ítéltük megvizsgálni a legfontosabb élő vízfolyás (Veszprémi Séd) vízjárását és vízhozam viszonyait. A vizsgálathoz beszereztük a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által eddig elvégzett vízhozam vizsgálatokat, az un. vízhozam hossz-szelvényeket, melyekből megállapítható a hozzáfolyások és az elszivárgások helye és a kedvező a Veszprémi vízbázisokra nézve. A pillanatnyi víz k arsztvízbázisokkal kommunik- Bánd fúrt kút - Sédvölgyi ví- Laczkó karsztakna - Kiskúti kút - - Kádártai vízbázis 3 Veszprémi-Séd mederviszonyaira Ahhoz hogy a vízbázisokat érő terhelésekről teljes képet kapjunk, vízminőségi méréseket kellett végeznünk a vízfolyáson. A 2001. évben a legkritikusabb szakaszon – Veszprém, Aranyosvölgyi vízbázisnál – végeztünk méréseket. Ez a vízbázis a Veszprémi Séd közvetlen köz v annak minősége, valamint súlyponti elhelyezkedése miatt. A vizsgálatok részint helyszíni (hőmérséklet, oldott oxigén), részint laboratóriumi mérésekből álltak. Utóbbi esetben vizsgáltuk a Séd szerves- illetve szervetlen anyagtartalmára utaló indikátor-paramétereit, úgymint pH (MSZ 448/22-85), veze sz 0 2 4 6 8 10 12 14 TOC (mgl-1 ) 1. mérési pont 2. mérési pont 3. mérési pont 4. mérési pont 1998.10.27. 1998.10.29. 1999.04.01. 1999.07. 1999.07.12. 1999.10. 1999.10.21. 1999.11. 2000.07.06. 2000.07. 2000.08.07. 2000.08. 08 14 05 12 15 2. ábra: A Séd TOC koncentrációjának alakulása a vizsgálati periódus alatt 61
