A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
2. szekció: A vízellátás – vízkezelés időszerű kérdései - Radács Attila - Szerencsi László - Scholtz Éva: Vízbázisvédelem és monitoring K+F project tükrében
0 50 100 150 200 250 KOI k (mgl-1 ) 1998.10.27. 1998.10.29. 1999.04.01. 1999.07.08 1999.07.12. 1999.10.14 1999.10.21. 1999.11.05 2000.07.06. 2000.07.12 2000.08.07. 2000.08.15 1. mérési pont 2. mérési pon t 3. mérési pont 4. mérési pont 3. ábra: A Séd KOI k értékeinek alakulása a vizsgálati periódus alatt Méréseket végeztünk továbbá a NO 3-tartalom valamint az összes lebegőanyag-mennyiség (TSS) meghatározására. ¾ A patak pH-ja magas értékeket mutatott; az értékekben jelentkező ingadozások annak tulajdoníthatók, hogy a mintavételi időpontokban más-más szennyezőanyag terhelte a patakot. ¾ A vezetőképesség tekintetében - azon kívül, hogy igen magas értékeket mértünk -, impulzusszerű kiugrások is megfigyelhetők. ¾ A szerves szennyezések lökésszerű hullámokban való jelentkezése jól megfigyelhető a TOC (3. ábra) és a KOI k (4. ábra) diagnosztizált értékei alapján. A diagramok érzékelhetően jó egyezőséget mutatnak. ¾ A Séd vízgyűjtő területének felsőbb Veszprém városi szakaszáról származó szennyezés már egy magas nitrát terhelést eredményez, de ezen felül még hozzáadódik az Aranyosvölgyben, közvetlenül a vízbázis felett található telephelyekről származó nitrát szennyezés is. Ez egy állandó, magas (30-40 mg/l) terhelést jelent a patakra nézve. A felszíni vizek szennyezettségének megállapításához a fizikai-kémiai paraméterek mérésén kívül elengedhetetlen bizonyos biológiai indikátorok (szaprobitásfok, élő szervezetek egyedszáma, toxicitás mértéke stb.) vizsgálata. Elvégeztük a biotikus index számítását is, amely alapján a víz minősége mindkét esetben erősen szennyezettnek mutatkozott az aranyosvölgyi mintavételi pontokon. Mivel az üledékminták a patak állapotának nem pontszerű, hanem kumulált értékeit tükrözik, ezért a minősítést a biotikus index alapján célszerű figyelembe venni. A pontminták azonban esetenként előnyösebb minőségi képet mutatnak. Az idei évi tapasztalataink alapján jelen kutatás-fejlesztés keretében 2002. és 2003. években további szakaszokat is megvizsgálnánk (Bánd, Sédvölgyi vízbázisok, Kádárta). 4. Vízminőségi vizsgálatok, analitika A vízvizsgálatok két jelentős területe a bakteriális és vízkémiai vizsgálatok köre. Karsztos vízbázisról lévén szó, a bakteriális szennyeződések hatása uralkodóan a csapadékos időszakokat követően jelentkezik a víztermelőhelyeken., Az ivóvízkezelési technológiai 62
