A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

2. szekció: A vízellátás – vízkezelés időszerű kérdései - Radács Attila - Szerencsi László - Scholtz Éva: Vízbázisvédelem és monitoring K+F project tükrében

VÍZBÁZISVÉDELEM ÉS MONITORING K+F PROJECT TÜKRÉBEN RADÁCS ATTILA-SZERENCSI LÁSZLÓ-SCHOLTZ ÉVA Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Rt. 1. Előzmények A Veszprém térségi vízbázisok védelme nemcsak azért fontos, mert egy mintegy 60.000 fős város és a környező települések, illetve a rohamosan bővülő és fejlődő ipari és szolgáltatási szektor vízellátásáról van szó, hanem mert a térség vízbázisai jellegüknél, volumenüknél fogva stratégiai fontosságú vízkészletet is képviselnek egyben. A felszíni és felszín alatti vizek védelme EU csatlakozáshoz való felkészülésünkben is kiemelt feladatot jelent. A Vízgazdálkodási direktíva (COM 97/6145) szerint a cél a környezetvédelmi érdekek és vízhasználati igények összehangolásával az ivóvízkészlet jó állapotának elérése, illetve megtartása. Ahhoz, hogy felszín alatti vízkészleteink állapotával tisztában legyünk, a vízbázisok teljes utánpótlási területének vizsgálata szükséges, amelyen belül igen nagy jelentősége van a monitoring rendszerek működtetésének. A vízgyűjtők monitoringozására célszerűen olyan észlelőhálózatot és információs rendszert kell kiépíteni, amely alkalmas a • karsztvízkészletek mennyiségi és minőségi állapotának folyamatos megfigyelésére, • a karsztvíz minőségét potenciálisan veszélyeztető hulladéklerakók és egyéb ismert potenciális szennyezőforrások hatásának követésére, ill. nem ismert szennyező tevékenységek felderítésére, • az (üzemi mérési, vízminőségi stb.) adatok és a felmérések eredményeinek rögzítésére egy sokoldalú, jól kezelhető adatbázisban, térinformatikai rendszerben. A Bakonykarszt Rt. vezetése felkarolta a monitoring rendszer megvalósításának ötletét, így K+F program keretében, a Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki Tanszékének bevonásával vállalatunk pályázatot nyújtott be a project megvalósítására. A közreműködő Tanszék a térinformatikai rendszer tervezését és felállítását, valamint vízanalitikai vizsgálatok elvégzését vállalta azon összetevők vonatkozásában, melyet az Rt. akkreditált laboratóriuma nem tud mérni. A sikeres elbírálást követően 2001-ben indulhatott el a program, melynek első évi részjelentése képezi jelen cikk alapját. 2. A program területének lehatárolása, jellemzése és az elvégzendő feladatok A mintegy 200-250 m tengerszint feletti magasságon húzódó veszprémi fennsíkot É-ÉNy felől a Déli-Bakony 500-600 m magas, D-DNy irányból a Balaton-felvidék 400 m magas vonulatai határolják. A terület, amelyet leginkább egy ÉK-DNY-i tengelyű, lapos teknőhöz hasonlíthatunk, nagyobb földtani egységet tekintve a Bakonyhoz, azon belül is a DéliBakonyhoz tartozik. A térség morfológiailag tektonikusan töredezett, karsztosan lepusztított tönkfelszínként jellemezhető röviden. A fennsíkot uralkodóan a törésvonalak mentén kialakult, meredek falú völgyek szabdalják szét. 57