A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
4. szekció: Folyógazdálkodás - Guti Gábor - Dunai Ferenc: A síkvidéki folyóvízi rendszerek haltermőképességének rehabilitása a Kárpát-medencében
időbeli kiterjedése, akkor mérséklődik a területegységre jutó halprodukció. Az ATÁZ funkcióinak érvényesülését kedvezőtlenül befolyásolja: • folyószabályozás, ármentesítés ► nagyságrenddel csökkent az elárasztott területek kiterjedése ► csökkent az elöntések gyakorisága és tartóssága, ami nem felel meg a biológiai ciklusoknak ► korlátozódott hullámtéri és mentett oldali vízterek közötti anyagforgalom ► a folyó lebegtetett hordaléka a hullámtéren rakódik le, illetve halmozódik fel ► csökkent a hullámtéri vizes medrek kiterjedése a kis- és közepes vízállások idején ► a folyó mentén az új övzátonyok kialakulása korlátozza a vízi élőlények mozgását az aktív meder és a hullámtér között • lecsapolási-meliorációs beavatkozások a mentesített ártéren ► Tovább csökkent a vízzel borított területek kiterjedése. • nem megfelelő erdőgazdálkodási gyakorlat, szélsőségesebb vízjárás ► tartósabb kisvizes (aszályos) időszakok, ami nem felel meg a biológiai ciklusoknak (szaporodási és egyedfejlődési periódusok) • fokozott talajerózió a vízgyűjtőn, intenzívebb hordalék felhalmozódás alsó folyószakaszon. ► az ívóhelyek beiszapolódnak ► a hullámtéri vízterek elszigetelődnek ► a hullámtéri laposok feltöltődnek 2.1 A természetesvízi halgazdálkodás és a természetvédelem érdekeinek érvényesítése A síkvidéki folyók mentén a fenntartható gazdasági fejlődésére való törekvés szükségszerűvé teszi az ökológiai szemléletű, integrált ártéri gazdálkodás megteremtését. Az integrált ártéri gazdálkodás rendszerszerűen szervezett módon és színvonalasan hangolja össze a térségben jellemző gazdálkodási formákat. Az összehangolás nem egyszerűen egymás mellé, vagy egymás fölé helyezi a hasznosítási tevékenységeket, hanem a környezet természetes szabályozó tényezőihez is igazítja azokat. Az ökológia szemlélet a természetközeli módszerek alkalmazását részesíti előnyben. A természetes halprodukció növelésének egyik fontos feltétele, hogy a folyami halgazdálkodás és a természetvédelem érdekei megfelelő mértékben érvényesüljenek az integrált ártéri gazdálkodás keretében. Ezzel kapcsolatban a következő problémák merülnek fel: • A területhasználatoknál és a fejlesztéseknél túlzott mértékben jutnak érvényre a gazdasági érdekek. * • A szellemi és pénzügyi erőforrások szétaprózottak. • Nincs egységes kezelőszervezet, a meglévők hatékonysága nem elégséges a tevékenységek összehangolásához. • A szántóföldi hasznosítás erőltetése az ártér korábbi mélyterületein (a rendszerváltás előtt politikai indítatásból, központi utasításra, a privatizációt követően sok esetben megélhetési kényszerből). • Az őrzési feladatok megvalósításának színvonala gyakran nem megfelelő. 2.2 A szélsőséges hidrológiai helyzetek komplex kezelése * A túlzott gazdasági kényszer a halászati ágazatban is megmutatkozik. Pl.: egyes területek gazdasági és megélhetési célú túlhalászásása, tájidegen halfajok telepítése. 291
