A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

4. szekció: Folyógazdálkodás - Guti Gábor - Dunai Ferenc: A síkvidéki folyóvízi rendszerek haltermőképességének rehabilitása a Kárpát-medencében

A szélsőséges hidrológiai helyzetek társadalmi, gazdasági és ökológiai szempontú együttes kezelése gyakran nehézségekbe ütközik: • A vízkárokkal kapcsolatos társadalmi érzékenység növekszik, mivel a kis- és középgazdaságokban egy-egy árvízi-belvízi elöntésből, rendkívüli aszályból származó kár teljes egzisztenciális ellehetetlenüléshez vezethet. • Az árvízvédelmi létesítmények elhanyagoltak • Csökkent a hullámterek vízszállító képessége (a nyárigátak, a különféle építmények és a hullámtéri növényzet lefolyást csökkentő hatása) 3. Kedvezőtlen természeti folyamatok A szélsőséges hidrológiai helyzeteket előidéző természeti folyamatok gyakran kedvezőtlenül befolyásoljál a síkvidéki folyók természetes halprodukcióját: • Meteorológiai trendként jelentkező rendkívüli vízhiányok. ► Éveken keresztül korlátozott mértékű biológiai produkció valósul meg. • Meteorológiai trendként jelentkező rendkívüli árvizek. ► egyes vízi élőhelyek megsemmisülnek (a humán hasznosítású területek elöntési veszélye mellett). • Meteorológiai trendként jelentkező rendkívüli belvizek ► A mezőgazdaságban alkalmazott kemikáliák az elöntésekben a vízminőség romlását és természeti károkat eredményeznek ► A belvízvédekezés során használt szivattyúk károsítják a halakat • Hullámterek feltöltődése, övzátonyok kialakulása. ► A hullámtéri vízterek elszigetelődése és megszűnése. A célok meghatározása és megvalósíthatósága A Kárpát-medence folyóvízi rendszerének halprodukcióját korlátozó tényezők elemzéséből kitűnik, hogy a probléma helyes megoldását nem lehet egyszerű algoritmusok útján levezetni. Sem az egyetlen helyes végeredmény, sem az odavezető út nem ismert, azaz egy ún. nyílt problémával állunk szemben, amelynek feldolgozásához célszerű az értékelemzés egyes módszereit alkalmazni. A haltermőképesség növelésével kapcsolatos fontosabb elvárásokat (funkciókat) és a teljesítésükhöz szükséges teendőket – a jobb áttekinthetőség érdekében – ún. „funkciófában” foglaltuk össze. A „funkciófa” jobbra haladva a teljesíthetőség eszközszükségletét mutatja, tehát a „hogyan” kérdésre válaszol. A beavatkozás okára, a „miért” kérdésre válaszolva a funkciófán balra haladva kaphatunk választ. A kutatás-fejlesztési szempontokat mérlegelve a főfunkciót (F

0

) és annak fő teljesülési feltételeit (F

1-6

) az alábbiak szerint fogalmaztuk meg. F

0 A természeti értékek, azon belül a halprodukció növelése, a természetes halszerkezet figyelembe vételével F

1 A vízi élettér növelése F

2 A vízrendszer oldalirányú átjárhatóságának biztosítása F

3 A vízrendszer hosszirányú átjárhatóságának biztosítása F

4 Ívó- és ivadéknevelő élőhelyek kialakítása, kezelése F

5 A halgazdálkodási és természetvédelmi érdekek hatékonyabb érvényesítése F

6 Célirányos, a tervezési alapadatok meghatározását biztosító kutatások elvégzése 292