A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

3. szekció: Szennyvízcsatornázás- és tisztítás - Gyulavári Imre: A kukorica feldolgozásból származó ipari szennyvizek gazdaságos előtisztításának lehetősége FLEXIPAK® rendszerrel

KUKORICA FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ IPARI SZENNYVIZEK GAZDASÁGOS ELŐTISZTÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE FLEXIPAK® RENDSZERREL GYULAVÁRI IMRE GYULAVÁRI CONSULTING KFT. 1. BEVEZETÉS A kukorica nagy energiatartalma és a jó emészthetősége miatt ősidők óta az emberiség fontos tápláléka. Összetétele szorosan függ a helyi éghajlati és talajviszonyoktól, a fajtától, a keresztezési típustól, az alkalmazott agrotechnikai szinttől, valamint a betakarítás és utókezelés körülményeitől. Mint ismeretes a kukorica származása Bonfous szerint kelet-indiai származású, de Humboldt ezt nem fogadja el, szerinte Amerikából származik és a XV. század végén Kolombusz hozta át Európába. Magyarországra 1590 körül került át Dalmáciából a törökök közvetítésével és adatok szerint 1611-ben már Erdélyben is termesztették. Korábban török búzának is nevezték. Míg a korábbi évszázadokban a kukorica hasznos tápanyag, illetve fontos táplálék, a XXI. században az iparszerű feldolgozásból származó környezeti ártalmakat is jelenthet, amennyiben nem gondoskodunk koncentráltan jelentkező, feldolgozásból származó szennyvizek kezeléséről és szakszerű elvezetéséről, elhelyezéséről. A kukorica feldolgozással foglalkozó gyárak vagy a városi települési szerkezetben vagy önállóan településeken kívül települtek, így a keletkező ipari szennyvizek ún. előtisztításáról és közcsatornába való bevezetéséről, vagy a tisztított szennyvizek komplett-komplex tisztításáról és befogadóba való elvezetéséről vagy esetleg elöntözéséről kell beszélnünk. Magyarországon a kérdésnek igen nagy jelentősége van, mivel a magyar kukoricatermesztés kiemelkedő eredményeket ér el évente pl: a korábbi országos termésátlag megközelítette a 7 t/ha értéket a korszerű technológiát alkalmazó termelők azonban 10-12 t/ha-os termésátlagot is elérnek. A kiemelkedő termelés mellett az utóbbi évtizedekben a feldolgozás és a magyar export, illetve a termékek hazai hasznosítása, fogyasztása is kiemelkedő, így ennek megfelelően számos feldolgozó üzem létesült. Pl: SZÉKESFEHÉRVÁR-on, DEBRECEN-ben, BAJA-n, NAGYATÁD-on, KECSKEMÉT-en, GYŐR-ben. A hazai kukorica feldolgozása 2 fő fajtáját különböztethetjük meg. A. Esetben ún. közvetlen étkezési kukorica a végtermék, fagyasztott "zacskós", morzsolt termék, mirelit árú. B. Másik esetben keményítő, vagy keményítő-származékok előállítása történik, mint ún. félkész termékek. Ezen utóbbi esetben a komplex feldolgozás esete áll fenn, ahol természetes nyersanyagokból kukoricából, waxy kukoricából, búzából és burgonyából széleskörű termékskála van, mely 115