A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
4. SZEKCIÓ: ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI KÉRDÉSEI - Sziebert János–Zellei László: A Bodrog folyó torkolat–országhatár közötti szakaszának árvízi visszaállítása
5. A VIZSGÁLATHOZ FELHASZNÁLT ADATOK KÖRE 5.1 Hidrológiai- hidraulikai adatok Az 1998-99-ben levonult árhullámok során végzett részletes hidrometriai mérések eredményeit az ÉVIZIG rendelkezésünkre bocsátotta, az alábbiak szerint: • 179 db vízhozammérési eredmény a Tisza - Tokaj, valamint a Bodrog - Felsőberecki és Bodrogszerdahely szelvényeiben az 1998 évi és az 1999 évi árvizes periódusokban. • Vízállás idősorok a fenti szelvényekben az 1998 év és 1999.01 - 06 hónapokban. • Árvízi vízmércék (9 szelvény) észlelési adatai fokozattól függő, változó időtartamokban. • Védvonalakon rögzített és beszintezett maximális (tetőző) vízszintek adatai. • Töltés és mértékadó árvízszint hossz-szelvény adatok, mint jellemző viszonyítási értékek. 5.2 Árvízi meder geometriai adatok A Bodrog völgyében az 1974 évi Hidrológiai Atlasz felmérési munkákat követően 1979-ben is készült részletes mederfelmérés. Az elkészült összefoglaló tanulmány (VITUKI 7622/1/48) megállapítása szerint a vizsgált időszakban (1974-79) nem mutatható ki jelentős mederváltozás, mederemelkedés. A felmérés a középvizi mederre koncentrált és csak néhány völgyszelvény készült. Ezt követően 1986-ban készült a középvizi mederszabályozási tervet megalapozó felmérés, melynek adatai csak az 1979-es felméréssel együtt ábrázolt keresztszelvények formájában álltak rendelkezésünkre, és attól egyirányú, jelentős eltérést nem mutattak, ezért a modell felépítéséhez az 1979 évi felmérési eredményeket használtuk. A Bodrog 45+500 fkm szakasza felett a közös érdekeltségű meder vizsgálata eredményeként 1990-ben részletes, teljes árvízi mederre kiterjedő felmérés készült, melyből a 12 hazai szelvény rendelkezésünkre állt. Ezekkel együtt a összesen 70 db keresztszelvényből építettük fel a meder geometriáját. Meg kell említenünk ugyanakkor, hogy az árvízi mederrész meghatározásához a kevés számú felmért völgyszelvény helyett az 1990-ben készült 1:10000 topográfiai térképről leolvasott adatokból összeállított völgyszelvényeket használtuk fel. 5.3 Mederhidraulikai adatok Az ÉVIZIG munkatársaitól kapott tájékoztatás szerint sem az árvizes időszakokban sem azt megelőzően a Bodrog főmedre és hullámtere érdességi viszonyainak meghatározásra irányuló mérések nem történtek, a meglévő adatokból ilyen irányú eredmények nem nyerhetők. 6. A BODROG MEDER HIDRAULIKAI MODELLJÉNEK FELÉPÍTÉSE Bodrog torkolat-országhatár mederszakasz feldolgozása medermodell szakaszokká a jellemző hullámtér méretek, hullámtér használat, tetőző vízszintekből összeállított felszíngörbéből nyert tapasztalatok és a szükségszerű csatlakozási pontok szerint kialakított csomópontok között, a 1. ábrán bemutatott módon történt. A mintegy 50 km hosszúságú szakaszon árvízi vízszállítás szempontjából jelentősnek minősíthető, figyelembe veendő mellékvízfolyás nincs. Ugyanakkor sajátos mederszakasznak tekintendő az un. Bodrogzug, amely a folyó alsó, árvízkor mintegy 25 km hosszúságú szakaszát jelenti. A középvízi mederhez baloldalról, több helyen átszakadt, fenntartatlan nyárigáton keresztül csatlakozó hullámteret az egydimenziós eljárás korlátaiból következően mellékágként kezeltük. Az egyszerűsítés nem teszi lehetővé az árvízi időszakban a 96,0 - 97,0 m Bf. szintű nyárigát koronát 0,5 - 1,5 méterrel meghaladó vízszintek esetén kialakuló oldalvízhozam számítását. Különösen pontatlan eredményre vezet a feltöltődési és leürülési időszakokban, amikor a 389
