A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Gyula, 2001. július 4-5.)
4. SZEKCIÓ: ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI KÉRDÉSEI - Sziebert János–Zellei László: A Bodrog folyó torkolat–országhatár közötti szakaszának árvízi visszaállítása
főmeder vízszintje a fenti koronaszint és a 94,0 - 95,0 m Bf. szintekkel jellemezhető átlagos bodrogzugi terepszintek között változik. Ugyanakkor biztosítja a Tiszából és a Bodrogból egyaránt vizet átvehető tározó térfogat és a 98,0 m Bf. szintek feletti tokaji tetőzésekkor kialakuló hullámtéri saját vízszállítás figyelembe vételét. Tekintettel a mértékadó állapotok idején biztosan kialakuló Tiszai visszaduzzasztásra, a bodrogzugi széles hullámtér és a főmeder kapcsolat dinamikai vonatkozásai a vizsgált állapotok többségében nem meghatározóak. A modell felépítésekor a csomópontok helyét a feldolgozási alaptérkép (Vízrajzi Atlasz sorozat 20. kötet. Bodrog) M=l:25000 méretarányú térképlapjain Budapesti sztereo rendszerben határoztuk meg. A szakaszokon belüli helymeghatározásra a középvízi meder szelvényszámokat használtuk, az árvízi védvonalak töltéskilométer értékeit a főmederre átvetített helyzetükhöz tartozó folyamkilométer értékekkel helyettesítettük. Kialakítva ezzel a későbbiekben valamennyi ábránkon használt egységes hossz-szelvény helymeghatározást 7. A MODELL ILLESZTÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE A modellel meghatározható eredmények, hidraulikai jellemzők közelítése a valóságos folyamatok során kialakult (kialakuló) értékekhez elsősorban a mederérdességi paraméter értékeinek meghatározásán (és módosításán) keresztül végezhető el. A számos alkalmazható formula közül a hazai gyakorlatban elterjedt és az MI-10 291/2 ágazati műszaki irányelvben is előírt un. Manning-féle érdességi paramétert (n) használtuk. A illesztéshez szükséges adatok idősorok (vízszint, vízhozam, szelvényközépsebesség, stb.) az egyes szelvényekben, illetve a hidraulikai jellemzők hossz-szelvényei egyes időpillanatokban. A hosszú, 50 kilométeres, több eltérő érdességgel jellemezhető mederszakasz miatt az illesztés egyes helyekhez tartozó idősorok alapján túlságosan körülményes és nem állt rendelkezésünkre minden egyes mederszakaszon vízszint mérési adat. Ezért a rögzített tetőző vízszintekből kialakított hossz-szelvényt használtuk az illesztés során. Illesztési célállapotként az 1999. márciusi árhullámot használtuk, annak Bodrog szempontjából mértékadó volta miatt, és mert vizsgálataink további irányaiban ehhez közeli események elemzése volt feladatunk. így felső illesztési határfeltételi vízhozamokként a felmért tetőző vízszinteket létrehozó 1999 márciusi árhullám Felsőbereckiben mért vízhozam idősorát használtuk. Az illesztés alsó határfeltételeként, a befogadó Tisza torkolat közeli, Tokaji szelvényében kialakult vízállás idősort használtuk, míg a modellbe bevont Tisza szakasz felső határfeltétele a Tiszabercelnél mért vízállások voltak. 7.1 Az illesztés eredményei Az 1999 márciusi árhullám levonulását az árvízi vízmércék adatsorai alapján végeztük el. A számított és mért adatok összehasonlításakor a számítás eredményeként kapott, szelvényenkénti tetőző vízszintekből összeállított hossz-szelvényt és a rögzített tetőzési szinteket használtuk. Az illesztési folyamat végeredményeként kialakult szakasz mederérdességi paraméterek a főmederben 0,033-0,040, és a hullámtéren n= 0,100-0,166 között adódtak. Meg kell jegyeznünk, hogy az illesztés során a főmedri és hullámtéri vízhozam megoszlásra mért értékek nem álltak rendelkezésünkre, az alkalmazott érdességi paraméter arányokat a már említett MI-10 291/2 ágazati szabvány és más vízfolyásokon végzett mérések tapasztalatai alapján állítottuk be. Az eredmények közvetlenül mutatják a hullámtér árvízi vízszállításban és ezzel a tetőző vízszintek alakulásában betöltött fontos szerepét. Az illeszkedés jóságának vizsgálatára a rögzített és mért tetőző vízszintek a mérésekben kétségkívül megmutatkozó pontatlanságok miatt közvetlenül nem használtuk fel. Helyettük az őri mércék és a Felsőberecki vízmérce tetőzése, valamint az adott szelvényekre számított tetőző vízszintek cm-ben számolt eltéréseit adjuk meg (1. táblázat). 1 .táblázat 390
