A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

A VIZBESZERZES GYAKORLATA A BAKONY HEGYSÉGBEN, A BAKONYKARSZT RT. ÜZEMELÉSI TERÜLETÉN SCHULTZ PÉTER Schultz és Fiai Bt. A hazai vfzbeszerzés lehetőségeit áttekintve megállapíthatjuk hogy az nagy általánosságban a pliocén kor pannon emeletének víztározó rétegeiből, a pleisztocén homokos üledékekből, pleisztocén és holocén korú folyó és patak menti allúviumokból, az eocén, miocén kor karbonátos és törmelékes üledékeiből, s a mezozoikum, elsősorban a triász időszak karbonátos képződményeiből történhet. A Bakony hegység térségében a Bakonykarszt Víz és Csatornamű Rt. működési területén a felsorolt lehetőségek majd valamennyijével találkozhatunk. Ennek oka a térség igen változatos földtani felépítése. A térségre mint hegyvidéki tájra elmondható, hogy a tektonika, s elsősorban a fiatalabb tektonikai mozgások következtében a földtörténet különböző időszakában képződött kőzetek a felszínen, felszín közelben mutathatók ki, igen változatos területi elrendezésben. A TÉRSÉG FÖLDTANI FELÉPÍTÉSE ÉS VÍZFÖLDTANI VISZONYAI A földtani felépítés, a képződmények elhelyezkedésének áttekintő ismertetése előtt a térségben előforduló legjellegzetesebb víztároló képződményeket ismertetjük a legidősebb víztározó képződménytől a legfiatalabb felé: Alsó triász: sejtes dolomit, lemezes mészkő Középső triász: megyehegyi dolomit, tüzköves mészkő, füredi mészkő Felső triász: fodolomit, dachsteini mészkő Alsó júra: crinoideás vörös mészkő Középső júra: tüzköves mészkő Alsó kréta: crinoideás táblás mészkő (Tatai Mészkő Formáció) Középső kréta: zátonymészkő (requieniás mészkő) Felső kréta: hippuriteszes mészkő Eocén: nummuliteszes mészkő Oligocén: oligo-miocén törmelékes összlet (Csatkai Formáció) Miocén: lajta mészkő, homok, durvamészkő Pliocén: homok, kavics, édesvízi mészkő Pleisztocén: folyóvízi kavics, homok Holocén: folyóvízi kavics, homok 515

Next

/
Oldalképek
Tartalom