A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

2. A VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSÁT JELLEMZŐ SZÁM Annak érdekében, hogy a vízjárás változása mérhető legyen, vagy a vízhozamok vagy a vízszintek változását szükséges részletesen vizsgálni. A vizsgálatokat a vízmércék változása és bizonytalansága miatt, az érkező vízhozamok alapján célszerű elvégezni. A pozsonyi vízmérce szelvényben 1901-től rendelkezésre áll a vízhozam idősor, melyet visszamenőleg a vízmércéből fakadó hibák miatt módosítottak. Ha a napi vízhozamok közötti különbséget vizsgáljuk, a feltételezések szerint ezek havi vagy éves összege a század során nőtt. Első lépcsőben kiszámoltuk minden hónapra (minden januárra, minden februárra, stb.) és minden egész évre a vízhozam változások összegét. Ez az összeg feltételezésünk szerint nagymértékben függhet a szelvényben átfolyó víztömeg mennyiségétől, ezért elosztottuk a víztömegre jellemző számmal. A víztömegre jellemző szám azt jelenti, hogy összeadtuk a napi vízálláshoz tartozó pillanatnyi vízhozamot, de nem számoltuk ki az egész napi víztömeget, vagyis nem szoroztuk meg 1 nap másodperceinek számával, 86.400-al Ez a vízjárásra jellemző szám meghatározásában pontatlanságot nem okoz, viszont a számítást egyszerűbbé teszi. Feltételezésünk szerint az így kapott szám alkalmas lehet a vízjárás jellemzőinek elemzésére.(l. ábra) 3. A VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSÁT JELLEMZŐ SZÁM VIZSGÁLATA 3.1. A VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSA ÉS A LEVONULÓ VÍZTÖMEG VIZSGÁLATA Az előzetesen végzett árhullámképek vizsgálata alapján valószínűsíthető, hogy az érkező vízhozamok nagysága valamilyen hatással lehet a vízjárás dinamikájára. Egy tartós nagyvíz esetén a vízjárás változása vélhetően kisebb, hasonló jelenség fordulhat elő tartós kisvíz esetén is. Ezért összehasonlítottuk a szállított víztömeg változásának jellegét a vízjárást jellemző szám változásának jellegével. A szállított víztömeg változását a 2. számú ábrán tüntettük fel, ahol a napi víztömeg 95 éves átlagától való eltérés összegét ábrázoltuk. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy az évszázad vízjárásában ábrázoljuk a szárazabb és a nedvesebb periódusokat, egyben lehetővé teszi azt is, hogy kiválasszunk olyan referencia időszakokat, amikor a lefolyt víztömeg azonos időszak alatt közel egyforma volt. Ez alapján három jellemző időszak került kijelölésre az 1901-1916 között (I. időszak), 1951-1966 között (II. időszak), valamint 1980-1995 között (III. 470