A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

A SÉRÜLÉKENY FÖLDTANI KÖRNYEZETBE TELEPÍTETT ELEK TELEPÜLÉSI VÍZMŰ HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSÉNEK PROBLÉMÁI 'KOVÁCS BALÁZS - 2LATRÁN BÉLA - 3OLÁH LAJOS 'Gáma-Geo Bt.- 2Geokomplex Kft.- 3KÖVIZIG Az 5700 lakosú Elek város a Békési Hát kistájon helyezkedik el., a Maros hordalékkúp keleti határmenti területén. Az enyhén Ny-ÉNy felé lejtő terület felszíni formáit folyóvízi és szélhordta üledékek alkotják. A terület tengerszint feletti magassága 92-94 mBf. A sérülékeny vízbázison lévő Elek települési Vízmű biztonságba helyezését megalapozó diagnosztikai fázis munkálatai 2000.év őszén fejeződnek be. Előadásunk ezen munka felhasználásával készült. 1. FÖLDTANI VISZONYOK A paleozoós-mezozoós medence aljzatot nagy vastagságú neogén összlet takarja. A szénhidrogén kutató fúrások paleogén rétegeket nem tártak fel. A neogént apliocén rétegek dominanciája jellemzi. A vékony miocén össz|et felett a medencealjzat mélységétől függően 300-1000 m a vastagsága az alapkonglomerátum mészmárga, agyagmárga, homok és homokos agyagmárga szintekre osztott alsópannon összletnek. A folyamatos üledékképződéssel erre települő felsőpannon finomhomok és aleurit rétegekből építkezik, vastagságuk 400-700 m közötti. A máshol egyveretü, tarkaagyagos levantei a területünkön változatos kifejlődésü, homokrétegekkel, aprókavicsos betelepülésekkel tagolt. Az összlet tavi-, folyóvízi fáciesű a felette települő pleisztocénhoz hasonlóan így a 200-400 m vastag levantei felsőhatárának megvonása sok bizonytalansággal terhelt.[ 1] A Maros hordalékkúpját Siimeghy J. szerint két folyó rakta le: az Alföldi Maros az idősebb pleisztocén időszakban, az Erdélyi Maros a pleisztocén végén és a jelenkorban terítette szét hordalékanyagát. A két szakasz elkülöníthető; az Erdélyi Maros hordalékanyaga szinte egész tömegében durvaszemű, ellentétben az Alföldi Maros egymással váltakozó finomabb és durvább szemű törmelékkúp anyagával. Jellegzetes képződményei a városi 456