A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

A hatályos jogi szabályozáshoz képest az első szempontot nézve kiemelhető a szennyező anyag mennyiségének mérését célzó, elismert (akkreditált) laboratórium által végzett mintavételi, önkontroll rendszer részletesebb érintése, illetve az erre vonatkozó alapvető jogok és kötelezettségek meghatározása. így a napi 20 m

3-t meghaladó átlagos szennyvízkibocsátás esetén a szennyező anyagok mennyiségének mérését önkontroll keretében, azaz elismert (akkreditált) laboratórium útján végzett mérésekkel kell biztosítani, ennek elvégzéséhez pedig a jogszabályban meghatározott szempontokat kielégítő tartalommal évenként ún. mintavételi programot kell készíteni. A programnak egyebek mellett tartalmaznia kell mindazokat a feltételeket, illetve rögzíteni kell mindazokat az adatokat, amelyek a helyszíni ellenőrzések, illetve a mintavételek, majd az esetleges bírság megalapozása szempontjából jelentősnek ítélhetők /x/. A jogszabályban mindemellett rendelkezni kell az önkontroll program előzetes jóváhagyásáról, valamint az esetleges - a program elkészítését, vagy végrehajtását érintő - mulasztásról, azaz jogellenes magatartással összefüggő eljárásról és intézkedésekről (pld. mulasztási bírság). A bírság mértékére vonatkozó anyagi-jogi rendelkezések körében, a károsító anyagok fajtáit, és határértékeit vizsgálva a hatályos jogi szabályozáshoz képest egyfelől bővíteni szükséges a szennyező anyagok megjelölését érintő taxációt, másfelől a bírságtételek emelésénél, meghatározásánál a differenciáltabb megközelítést is szabályozási feladatként kell előirányozni. Az egyes szennyező anyagok körének bővülését nézve megemlíthető az összes foszfor, lebegő anyag, és a mangán, antimon, kobalt, bizmut, bárium, molibdén, vanádium, alumínium. A csatornamű állagát rontó a tisztítást gátló szennyező anyagok esetén a díjtételek emelése úgyszintén indokolt, ill. a szennyvíziszapban előforduló és akkumulálódó fém szennyezések esetén a bírságtételek jelentős módosításától (szigorításától) szintén nem lehet eltekinteni. Az érintett javaslatok bevezetését tekintve a károsító anyagokat, azok határértékeit és a bírságtételeket nézve a koncentráció szerinti bírságtételt a rendelet hatálybalépésének évében a jogszabályban meghatározott mérték 25 %ában, a második évben 50 %-ában, a harmadik 75 %-ában, majd az ezt követő években 100 %-ban indokolt meghatározni. ÍXI Az önkontroll keretében végzett mérésekre irányuló mintavételi programnak egyebek mellett tartalmaznia kell különösen a mintavétel gyakoriságát, a mintavételi helyeket és feltételeket, a vizsgálni tervezett komponenseket, az alkalmazni kívánt analitikai módszereket, a szennyezőanyag mennyiség meghatározásának módját, továbbá a vizsgálati eredményeknek a szolgáltató és a hatóság részére történő megküldésének szabályait. A jogi szabályozásban az előbbiekkel összefüggésben rögzíteni kell azt is, hogy amennyiben az önkontrollra köteles bebocsátó az önkontroll programot nem készíti el, illetve azt a szolgáltató, vagy a hatóság részére nem küldi meg, a jogszabályban meghatározott 150. 000 Ft-ig terjedő, de legalább 50.000 Ft-ot elérő mulasztási bírsággal sújtható. 660