A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

A progresszív bírságra vonatkozó rendelkezések lényegi módosítást nem igényelnek, de a szorzó mellőzésével kapcsolatos tényállást - az ezzel összefüggő joghatásokat nézve, az eddigieknél pontosabban indokolt meghatározni. így az esetenként tapasztalt jogalkalmazási bizonytalanságra is figyelemmel kell rögzíteni azt az időszakot, amikor a tárgyévi káros szennyezéshez fűződő bírságolási eljárásban a progresszivitás mellőzhető. Ezen belül érinteni kell a folyamatosság megszakadását, illetve a szorzó mellőzésére okot adó feltétel teljesítését érintő, azokat a körülményeket is, amelyek az adott eljárásban megállapítható bírság mértékét befolyásolják. Az ún. szennyvízelőtisztítási program elfogadásával járó kedvezmények további fenntartásának, az 1972-től folyamatosan alkalmazott szankciót és a gazdálkodó szervek jelenlegi gazdasági formációit nézve már nincs feltétlen és kellően alátámasztott indoka, ezért az érintett szabályok elhagyása javasolható. A bírság kiszabásával összefüggő hatásköri rendelkezéseket áttekintve a jogalkalmazási tapasztalatokból kiindulva mindenképpen megfontolást igényel a bírság kiszabására irányuló hatáskörök telepítésének vizsgálata. Ebben a megközelftésben vázolható alternatívákat nézve nevesíteni indokolt azt a hatásköri szabályt, amely szerint a csatornablrságos jogorvoslati ügyekben egyébként is másodfokon eljáró Országos Vízügyi Főigazgatóság mellett az első fokú hatáskört a vízügyi igazgatóságok (vízügyi hatóságok) látnák el, illetve gyakorolnák. A hatásköri szabályok módosulása ugyanakkor felveti a 72/1996. /V.22./ Korm. rendeletben meghatározott egyéb hatósági hatáskörök módosításának igényét, szükségességét is, amely alapvetően a jogintézmény egységes alkalmazásához fűződő szakmai és közigazgatási szempontból is egyaránt alátámasztható szempontokra vezethető vissza, (pld. előtisztító engedélyezés, vagy az ezzel összefüggő, hivatalból indított eljárás, egyedi határérték.) Végül a bírság felhasználását érintő kérdéseket nézve is több lehetőség (mint alternatíva) vizsgálata szükséges. így a bírsággal való rendelkezést alanyi oldalról megközelítve és a szankció kompenzációs jellegére is figyelemmel a felhasználó személyét tekintve elsősorban azt kell nevesíteni, akinek a települési szennyvízelvezetésről- és tisztításról, mint jogszabályban nevesített közfeladatról gondoskodni kell. A felhasználás konkrét, de a jogszabályban nevesített egyes szempontjait pedig adott esetben a tulajdonos és az üzemeltető (szolgáltató) közötti jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek tartalma döntheti el. A bírságból eredő bevételek felhasználására irányuló jogosultság mellett a jogszabályban érinteni kell azt is, hogy az átutalt összeg kizárólag a szennyvízelvezető- és tisztító művek fejlesztésére, rekonstrukciójára, a szennyvízelvezető mü által a befogadóban okozott káros szennyezés 661