A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)
- az új rendelkezések hatályba lépésekor a szennyvízelvezető műbe káros szennyvizet, illetve anyagokat bebocsátókat nézve a jogszabályban külön meg kell határozni a jogszerű állapot létrehozásához szükséges türelmi időt, az ezzel járó jogokat és kötelezettségeket és a mulasztással összeftlggő "szankciókat". Mindebből következik, hogy a bírság, mint szankció csak egyik eszköze a célállapot elérésének, pontosabban az ehhez szükséges jogkövető magatartásra történő rászorításnak. Ezért a szorosan vett és a csatornabírságra vonatkozó jogi szabályozás korszerűsítésétől elválaszthatatlan a közműves vízellátásról és szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. /IV. 5./ Korm. rendelet módosítása és kiegészítése. Ebben a megközelítésben a jelzett javaslatok tehát a Korm. rendeletnek a közműves szennyvízelvezetésre vonatkozó egyes rendelkezéseinek kiegészítését, valamint olyan külön melléklettel történő kiegészítését igénylik, amelynek eredményeként a jogszabály konkrétan nevesíti egyfelől azokat az anyagokat, amelyeknek a szennyvízelvezető műbe történő bevezetése ex lege tilos, másfelől ezzel is összefüggésben meghatározza azokat az eseteket, azt az alanyi kört, ahol a szennyvíznek a közcsatornába történő bebocsátásához külön hatósági hozzájárulás is szükséges. Az előbbi anyagi jogi rendelkezések megsértéséhez fűződő, sajátos szankciófajtát, azaz a csatornabírságot nézve mindehhez képest az értelmező rendelkezések körében egyebek mellett meg kell határozni a károsító anyag fogalmát, illetve konkrétan a károsító anyagokat, miután a szankció az ilyen anyagoknak akár szennyvízzel, akár tömény állapotban a közcsatornába történő bevezetéséhez, annak káros szennyezéséhez kapcsolódik, /x/ Miután a kodifikáció tartalmi elemeit a jogszabály szerkezetének is tükröznie kell, a felülvizsgálat eredményeként - az eljárás kronológiai sorrendjére is figyelemmel - alapjaiban rendelkezni kell - a szennyvízelvezető műbe vezetett szennyvíz mennyiségének és minőségének ellenőrzéséről, a határértéket meghaladó szennyező tartalom megállapításával kapcsolatos eljárási szabályokról, - a bírság mértékével és ennek megállapításával összeftlggő, kifejezetten anyagi rendelkezésekről (a felelősség mértékét meghatározó tényállások, bírságtételek, határértékek, progresszív bírság, illetve a progresszivitás mellőzésének feltételei), - a hivatalból indított eljárásról, a bírság kiszabásáról, ideértve az ezzel járó közigazgatási hatásköröket és végül - a bírság felhasználásával kapcsolatos szabályokról. Ixl A káros szennyezés a károsító szennyvíznek, vagy szennyvíz hiányában a jogszabályban meghatározott károsító anyagoknak a szennyvízelvezető műbe történő bebocsátásaként definiálható. Károsító szennyvíznek pedig az a szennyvíz minősül, amely a jogszabályban meghatározott károsító anyagokat ugyancsak a jogszabályban meghatározott határértékeket meghaladó mennyiségben tartalmazza. 659
