A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

A jogi szabályozás az engedély nélküli vízjogi üzemeltetéshez szankciókat is fííz. Szabálysértési bírság: 2000. március 1-én lépett hatályba a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény valamint az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet, az 1968. évi I. törvény valamint az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet pedig hatályát vesztette. A régi szabályozás szerint aki vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízimunkát vagy vízilétesítményt vízjogi engedély nélkül vagy az előírások megszegésével végzett, illetőleg valósított meg vagy üzemeltetett - a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 17/A. § c) pontja szerint negyvenezer forintig terjedő pénzbírsággal volt sújtható. Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet a vízgazdálkodás rendhét veszélyeztető szabálysértések cím alatt szabályozza a vízjogi szabálysértés tényállását a 125 §-ban, miszerint aki vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vlzimunkát, vlzilétesítményt, illetőleg vízhasználatot vízjogi engedély, illetőleg hatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélyben meghatározott előírások megszegésével végez, gyakorol vagy üzemeltet, vagy egyéb hatósági engedélyhez kötött vlzilétesítményt vagy vlzimunkát engedély nélkül létesít, illetőleg az engedélyben foglaltaktól eltérően gyakorol, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Végrehajtási bírság: Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 82. § (1) bekezdés c) pontja szerint a kötelezettel szemben bírság szabható ki, amelynek összege százezer forinti

g terjedhet - amennyiben kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. A bírság kiszabása a 83. § (2) bekezdése alapján határozattal történik. A végrehajtási bírság nem pótolja az eredeti cselekményt, ezért annak megfizetésével a kötelezettség elvégzését megváltani nem lehet. A törvény kifejezett rendelkezése alapján, ha a kötelezett a bírságot kiszabó határozatban közölt határidő alatt nem teljesítette kötelezettségét, a bírság ismételten kiszabható. Bírságolni csak magánszemélyt lehet. így ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem teljesítette a határozatban előírtakat, akkor a bírságot az intézkedésre kötelezett személlyel, ennek hiányában a szervezet vezetőjével szemben kell kiszabni. Fennmaradási bírság: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. § (3) bekezdés szerint ha a vfzimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megépítése vagy 645