A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

3. A MEGYE SZENNYVÍZELVEZETÉSI KONCEPCIÓJA 1995 UTÁN 1995-től az Önkormányzatok körében egyre nagyobb igényként jelentkezett a szennyvízelvezetés megvalósítására, mely összhangban volt a 91/271

/EEC számú direktíva szerint elkészített magyarországi szennyvízelvezetési kerettervben megfogalmazottakkal, melynek alapfilozófiája: • a lakosság életminőségi feltételeinek növelése • a másodlagos anyagok, - mint a települési kommunális szennyvízújrahasznosítására való maximális törekvés • a természetes környezet optimális megvédése • a fenntartható fejlesztés iránymutató eszméinek maradéktalan szem előtt tartása • EU-hoz történő csatlakozási szándék miatti feltételek megteremtése Az igények és a pénzügyi lehetőségek között várható feszültség áthidalására szükségessé vált a hozzájutási feltételek szabályozása. Az 1992 évi LXXXIX . számú törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról, és az Országgyűlés 36/1993 ( V. 28.) OGY. határozata, a települések egységes vízellátását elősegítő 1993-94 évi Kormányprogramnak megfelelően a sérülékeny vízbázisok környezetében lévő települések szennyvízelvezetésének megoldását helyezte előtérbe. 1992-ben még alanyi jogon járt a támogatás minden beruházást kezdeményező Önkormányzatnak. 1993-tól előtérbe kerültek a sérülékeny környezetben lévő települések. Az 1994 évi LXVII. számú helyi önkormányzatok címzett és céltámogatását módosító törvény már nem csak a sérülékeny környezetben lévő településeket emelte ki, hanem a 2000 lakosnál nagyobb települések ill. településcsoportok számára is prioritást biztosított, közeledve ezzel az EEC direktívákban előirt legkisebb település kategóriához. A KHVM felismerve a szabályozás szükségességét és fontosságát a 2207/96 számú Kormányrendelet alapján elkészítette Magyarország megyéinek, - Így Veszprém megyének is - a szennyvízelvezetési koncepciótervét. A tervben egységes szempontok szerint kerültek meghatározásra az elvégzendő feladatok és azok időrendi ütemezése. A legfontosabb szempontok, melyek az 1996 január 1-i állapotot figyelembe vevő alapadatokra épültek a következők: • első lépésként csatornázni kell valamennyi 2000 főnél nagyobb népességű, valamint a sérülékeny ivóvízbázisú környezetben lévő 2000 főnél kisebb települést, és gondoskodni kell a terület érzékenységének megfelelő szennyvíztisztítás megoldásáról 627