A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

• a helyszíni adottságoknak, az egyes térségekre vonatkozó kormányhatározatok ( pl. Balaton) előírásainak figyelembevétele a szennyvízelvezetés megoldásában • a befogadó felszíni vizek tekintetében a megfelelő II. III. fokozatú szennyvíztisztítás meghatározása • Szakszerű közműpótlók alkalmazása a csatornázatlanul maradó településeken és településrészeken, biztosítva a települési folyékony hulladék gyűjtését, szállítását, kezelését és ártalommentes elhelyezését Az előkészítő munkákban megfogalmazott feltételekhez kapcsolódva a viziközmü beruházások állami támogatásában 1996-tól lényeges változásként került bevezetésre a prioritási rendszer, mely a 8802/1994, és 8005/195 KHVM tájékoztatóban megjelentek szerint négy csoportra osztotta a településeket. • I.( 1/1-1/5) csoportba a sérülékeny környezetű vízbázisok területe, • II. csoportba a tartósan magas talajvízállású területe, • III. csoportba a nem ivóvíz felhasználást szolgáló tavak, tározók, holtágak területe, • IV. csoportba az egyéb területen lévő települések kerültek besorolásra. A szennyvízelvezetési beruházások támogatásánál előnyt élveztek az alacsony sorszámú prioritási csoportba tartozó települések. Ezen belül az előírásoknak megfelelően tisztított szennyvízmennyiség mértéke szerint történt a rangsorolás. Veszprém megyében a 224 településből 160 tartozott az I. prioritási csoportba, mely továbbra is kiemeli a szennyvízelhelyezés fontosságát, a helyes megoldások keresését. 4. FONTOSABB BERUHÁZÁSOK 1996 - TÓL A megyében 1996-tól elsősorban a városok szennyvíztisztító-telepi beruházásai kezdődtek el, ill. folytatódtak állami céltámogatással, önkormányzati helyi erőforrásból. Ajkán 9075 m3/d Sümegen 1050 m3/d Pápán 15000 m3/d Várpalotán 6000 m3/d Veszprémben 12000 m3/d Zircen 1050 m3/d kapacitású korszerű a vízminőségvédelmi kategóriának megfelelő tisztítást biztosító telep épült meg. 628