A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)
egy a közelben lévő állattartó telep a jövőben potenciálisan szennyezheti a kutat, és emellett a községi kommunális szennyvizek is okozhatnak szennyeződést. A későbbiekben a védőterületi előírások nem teljes mértékű betartása következtében a két tényező együttes hatására a nitráttartalom emelkedése indult meg. A kút a település alatti eláramlási oldalon települt, így az elszikkasztott községi kommunális szennyvizek, másrészt a potenciális hidrogeológiai védőterületi „A" zóna szélén található tehenészeti telepről származó szennyeződés (pl. elfolyó tömény trágyáié) okozhatott szennyeződést. Ennek következtében a kút vizének nitráttartalma - az üzemeltetést megelőző időszakban csak közelítőleg ismert - közepesen meredek hatvány trend szerint emelkedett (7. ábra). Később sor került a község szennyvízcsatornázására és a 100 %-os rákötésre, melynek következtében a kommunális szennyvizek további szennyeződést nem okoztak. Ezzel párhuzamosan a depressziós tér csökkentése érdekében a kitermelt pillanatnyi vízhozam kb. 30 %-os mérséklésére is sor került. Ennek eredményeként (az áramlási parabola szélességének csökkenése) a peremekről történő szennyeződés-beszivás is csökkenhetett. A két tényező együttes hatásaként 1998-ban a kitermelt víz nitráttartalma jelentősen csökkent. A javulás sajnos csak átmeneti volt mivel az állattartó telepről érkező további folyamatos szennyezés miatt 1999-ben már újból magasabb nitrát értékek mutatkoztak. Az állattartó telep felszámolása a további vízminőségromlás megelőzése érdekében folyamatban van. 4.3. ÁLTALÁNOSAN TERHELT UTÁNPÓTLÓDÁSI TERÜLET HATÁSA Harmadik típusba azokat az eseteket soroltam, amikor a vízbázis teljes, vagy távolabbi utánpótlódási területe nitrogén terhelést kap, így a potenciális hidrogeológiai védőterületi „B" zóna területéről érkezik korábbi jelentős mértékű szennyeződés(ek) következtében nitrátos víz. Ilyenkor a nitráttartalom változása közel lineáris-, vagy ellapult jellegű logaritmikus trenddel jellemezhető, és - különösen kőzetréssel sűrűn átjárt, kvázi mátrix porozitású rendszerben - a szennyeződés hatására a változás lassan jelentkezik. Ilyen esetet mutat a Tótvázsony 2. sz. kút nitráttartalom idősora (8. ábra), melynek utánpótlódási területe a különböző jellegű elszórt szennyezőforrások (település, mezőgazdaság, ipar) és részben a lefolyástalan területek miatt nitrogén szennyezéssel általánosan terhelt. Itt a nitráttartalom építés óta magas, a „nem megfelelő" határérték körül ingadozik, és a hosszú idejű adatsor igen lassú emelkedést mutat. A hidrogeológiai védőterület 4 éve történt kialakítását követően az elmúlt 557
