A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

évben néhány alacsonyabb érték is jelentkezett, azonban kedvező esetben is csak igen lassú javulásra számíthatunk. A Sóly fúrt kút utánpótlódási területe hasonlóan terhelt, azonban itt az elérési idők kisebbek (a hatóterület szélén is csak 15 év körüli az elérési idő), ezért a változás trendje meredekebb (9. ábra). A Veszprémi Vízmű vízbázisai közül az igen jelentős vízhozamú Kádártai galéria utánpótlódási területén történtek a korábbi évtizedekben jelentősebb szennyezések (pl. egy létesítmény nagy mennyiségű és részlegesen tisztított szennyvizének elszivárgása, intenzív mezőgazdasági művelés, nagy mennyiségű szervestrágya szabálytalan tárolása), melynek hatására - a diagnosztikai vizsgálatok szerint - a teljes utánpótlódási területen magas, 28-40 mg/l körüli a nitráttartalom. A galéria nitráttartalma 1987-ig emelkedő, majd ettől 1997-ig stagnáló trendet mutat (10. ábra). Az ezt követő javulás látszólagos, mivel ekkor a galéria magasabb nitráttartalmú DNy-i ága ki lett kapcsolva a vízellátásból. Eredményként értékelhetjük, hogy a korábban megállíthatatlannak tűnő vízminőség-romlás a vízbázisvédelmi erőfeszítések hatására nem folytatódott, és így a Kádártai vízmüvet nem kellett teljesen kikapcsolni a város vízellátásából. A galéria vizének nitráttartalma a vizsgálatok szerint [6] a védőterületi előírások maradéktalan betartása esetén 15-30 év távlatában javulni is fog, az igen értékes vízbázis így megmenthető Veszprém város számára. 4.4. A SZENNYEZŐDÉS SPECIÁLIS ESETEI A szennyeződés speciális esetét mutatja a Peremarton Gyártelepi vízbázis ipari térségben üzemelő 6. és 7. sz. kútja, ahol a teljes bomlási sor (ammónia-, nitrit-, nitrát) mutatkozott. A Peremarton 6. sz. kút vizében 1999-ben ugrásszerűen megemelkedett az ammónia- és a nitrittartalom, ugyanakkor a távolabbi 7. sz. kútban néhány hónappal később már a nitráttartalom megemelkedett értékei jelentkeznek (11 /a. és 11/b. ábra). Mivel a vízbázis koncentrált ipari területen üzemel, dönteni kell a tevékenységek korlátozása, vagy a vízbázis ipari vízkivételi művé történő átminősítése kérdésében. Természetesen a karsztos terület általános védelme az utóbbi esetben is szükséges. Ugyancsak speciális esetet jelent a tési vízmű Szentkút-forrásának elszennyeződése, ahol település határában a kréta táblás mészkő (Zirci Mészkő Formáció) területén történt nagymennyiségű kommunális szennyvízürítés miatt a szennyezéstől számított 5 napon belül következett be vízminőségromlás. A nitráttartalom itt a korábbi elszórt szennyvízszikkasztások és -ürítések miatt már folyamatosan magas volt (a forrás vize folyamatos fertőtlenítést követően is csak kevert vízként kerülhetett felhasználásra), a nitráttartalom idősorát ezért külön nem közlöm. 558