A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)
különböző összetételű alsó-triász rétegek tartoznak, melyek közül csak a Nádaskúti Dolomit mondható karbonátos képződménynek, ezért csekély részaránya miatt összességében nem tekinthető karsztos tárolónak. A legidősebb tulajdonképpeni karsztvíztárolót ennél fogva a középső-triász mészkövek és dolomitok alkotják. Legalsó tagja az Aszóföi Dolomit vékonypados, még gyengébb vízadóképességü, annál jobb vízadó a felette települő Iszkahegyi Mészkő és Megyehegyi Dolomit, amely kaveraásodik és jelentős karsztvlzkészletekkel rendelkezik. Az utóbbi képződmény fedőjében lévő egyéb kisebb vastagságú vízadók (Felsőörsi Mészkő, Füredi Mészkő, Nemesvámosi Mészkő) kisebb vastagságúak és alárendelt jelentőségűek. A fentebb tárgyalt tárolók fölött a nagy vastagságú Veszprémi Márga települ, amelynek fedőjét alkotja a középhegység tulajdonképpeni fökarsztvíztárolója, mely egységes hidraulikai rendszert alkot. Fő tároló kőzete a födolomit, de bizonyos területeken a dachsteini mészkő is vízellátási jelentősséggel bír. Kisebb jelentőségű, de ehhez a tárolórendszerhez tartozik a födolomit és Veszprémi Márga határán települő Sándorhegyi Mészkő, valamint a födolomit és a dachsteini mészkő között átmenetet képező kösszeni rétegek. A dachsteini mészkő, illetve a liász dachsteini típusú mészkövei fölött az igen változatos jura rétegek nem tekinthetők olyan megbízható vízrekesztő képződménynek, mint a Veszprémi Márga, vagy az alsó- középső-triász Csopaki Márga, ennek ellenére a hegység területének nagyobb részén a felette települő középső-kréta Tatai Mészkő külön tárolónak tekinthető. Ugyancsak önálló víztároló a nála fiatalabb Zirci Mészkő, amely csak kis elszigetelt vízföldtani egységeket alkot. Az erre települő fiatalabb, az alaphegységet fedő rétegek lehetnek egyaránt önálló tárolók is, de állhatnak kapcsolatban az alaphegység tárolóival. így például az Ugodi Mészkő Ajka és Gyepükaján térségében közvetlenül rátelepül a födolomitra és átadott fokarsztvizet tárol. Az eocén fedőrétegek között a Szőci Mészkő áll helyenként az alaphegységi tárolóval hidraulikai kapcsolatban, például Csetény térségben. Más helyeken viszont ezen karbonátos üledékek önálló karsztvíztároló emeletet képeznek. A miocén és pannon rétegek mészkövei - hasonlóan a már leírt ugodi és szőci mészkövekhez, állhatnak az alaphegységgel, vagy más karsztvíztároló összlettel is kapcsolatban - jobbára azonban a hegységperemek felé kivastagodva már a környező medencék vízgyűjtőjének részét képezik. Bár helyenként jó vfzadók, nagy horizontális változékonyságuk miatt regionális értelemben nem tekinthetők jelentős tárolóknak. Az egyes karsztvízemeletek nem tekinthetők teljesen elkülönült karsztvíztárolóknak, a rossz vlzvezető üledékek torlasztó hatása viszonylagos, mivel a nagyobb amplitúdójú haránttörések mentén folyamatosságuk megszakad. így az egyes karsztvízemeletek között korlátozott kapcsolat állhat fenn. 552
