A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

1. SZEKCIÓ: Terület- és településfejlesztés és a vízgazdálkodás kapcsolata - Schreffel Rudolf: Gondolatok a területfejlesztési és vízgazdálkodási tevékenység kapcsolatáról

irányváltással terhelt előkészítő munka után - gyakorlatilag generális megújulást, s a kérdés jelentőségének megfelelő, korszerű szabályozást valósított meg az 1996. évi XX. törvény. A törvény lényegében a területfejlesztési tevékenység teljes körét igyekezett "leszabályozni" (tervezés, terv-jóváhagyás, végrehajtás, ellenőrzés, beszámoltatás, a tevékenység országos és területi szervei, pénzügyi forrás biztosítása, stb.). Az új szabályozás szerint létrehozott megyei területfejlesztési tanácsok (és az Országos Területfejlesztési Tanács) munkájának "hatékonyságát" alapvetően meghatározta, hogy a Területfejlesztési Alap révén jelentős pénzügyi eszközökkel közvetlenül tudták szándékaikat, a területfejlesztési prioritásokat érvényesíteni. Sajnálatos, hogy a területfejlesztési tanácsok összetételében a vízügy részvételi lehetősége nem szabályozott, jogosultságunk (részvételi, tanácskozási, szavazati, stb.) esetenként változó. A törvényt követően rövid időn belül igen intenzív tervezési tevékenység indult be, 2-3 év alatt elkészültek a megyék területfejlesztési koncepciói, s ezekre alapozva több megye területére (középtávú) fejlesztési program is megfogalmazásra került. A koncepciók kidolgozását (a Megyei Területfejlesztési Tanácsok megbízása alapján) többnyire az MTA Regionális Kutatási Központjai végezték, de található a kidolgozók között megyei (önkrmányzati) Térségfejlesztési Iroda, Területfejlesztési ügynökség, Alapítványi intézmény és egyéb vállalkozó (pl. DHV Magyarország) is. A megyei koncepciók és programok mellett számos, egyéb lehatárolású (nemzeti park, tájvédelmi körzet, Tisza-mente, Duna-Tisza köze, stb.) térség és néhány megye területfejlesztési terve is elkészült 1999-ig, többnyire a VÁTI Kht. gondozásában. Az előzőben említett megyei terv-anyagokban - a szükséges területi és főhatósági egyeztetések eredményeként - általában megfelelő szinten sikerült érvényesítenünk a kormányprogramokkal támogatott ivóvízbázisvédelmi, szennyvízelhelyezési, illetve vízkárelhárítási érdekeket. A vízkészletgazdálkodási szempontok érvényesítése inkább a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek egyéb módon lehatárolt (pl. Tisza-mente) területek esetén bír fokozottabb jelentőséggel. Talán a rövid ismertetés alapján is érzékelhető, hogy az 1996. után elindult területfejlesztési munka alapvető sajátossága volt, hogy az országos egységesség mellett minél inkább a pénzügyi és jogi eszközök decentralizálása érvényesüljön, úgy, hogy lehetőséget biztosítson a kistérségek érdekérvényesítésének is. Sőt lehetőség mutatkozott az alulról szerveződő regionális együttműködések kialakulására, támogatására is (ennek kezdetei az Alföld térségében mutatkoztak leghamarabb). 41