A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

1. SZEKCIÓ: Terület- és településfejlesztés és a vízgazdálkodás kapcsolata - Schreffel Rudolf: Gondolatok a területfejlesztési és vízgazdálkodási tevékenység kapcsolatáról

A területfejlesztés felügyelete 1998-ban a Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba került. Az 1999. évi törvénymódosítás a megindult decentralizációs folyamatokat negatívan érintette. A területfejlesztési tanácsokban résztvevő kistérségek számát radikálisan csökkentették. A későbbiekre - többek között az EU csatlakozással kapcsolatban - várhatóan szintén negatív hatású lesz a régiók állami akaratú kialakítása. így félő, hogy a történélmi, kulturális hagyományokra és gazdasági érdekekre alapuló társulások helyett a fejlesztési programok alanyai - mint már korábban - statisztikai tervezési egységek lettek. 3. TAPASZTALATOK ÉS TENNIVALÓINK AZ ELKÉSZÜLT TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS VÍZGYÜJTÖGAZDÁLKODÁSI TERVEK ALAPJÁN A 2. pont alatti ismertetés alapján megállapítható, hogy a területfejlesztés és a vízgazdálkodás-fejlesztés közötti együttműködés az utóbbi tíz évben sem szintjében, sem tartalmában nem érte el az 1990. előtti állapotot. A tevékenységek tervezési szintű összhangolását lényegében a tervezőkre és a terv-egyeztetési fázisokra hagytuk, intézményesített (minisztériumok közötti) kapcsolati rendszer kialakítására kísérletet sem tettünk. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés kellő megalapozása és a tevékenység kormányzati szintű integrálása érdekében kezdeményezni kell az együttműködés kialakítását az FVM-mel (mint a területfejlesztés felelősével), a KM-mel (mint a vízvédelmi feladatok, így a vízminőségi célállapotok meghatározásának illetékesével), valamint a kormányzati integráció érdekében a Miniszterelnöki Hivatallal. Külön fontossága van a KM-mel kialakítandó munkakapcsolatnak. A mai tervezési tematika alkalmazása során sem nélkülözhetjük a vízminőségi célállapot ismeretét, melynek meghatározása jelenleg "környezetvédelmi hatáskör". Az EU irányelvei a tervezés szempontjából általában a "jó vízállapotok" elérését tekintik célnak. Ennek eléréséhez pedig már nem csupán célállapot-meghatározás, hanem esetileg vízgazdálkodási beavatkozások megtervezése, megvalósítása, üzemeltetése is szükséges. Kezdeményeznünk kell az együttműködés kialakítása során, hogy a területfejlesztési tanácsokban a vízügy részéről döntési jogosultsággal is rendelkező állandó képviselők részvétele biztosított legyen. Az elfogadott tematika alapján folytatni szükséges a vízgyűjtőgazdálkodási tervek készítését, úgy, hogy az ország egészére vonatkozó tervanyag 2003-ig elkészüljön. A tervezési munka végrehajtásához szükséges feltételeket elsősorban a VIZIG-eken kell 42