A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

2. SZEKCIÓ: Ivóvíz- és szennyvízminőség és tisztítástechnológia - Winkler Viktória: Ivóvíz- és szennyvízminőség

a) A víz romboló ereje elleni védelem (árvízvédelem, folyószabályozás, mederrendezés, erózió elleni védelem stb.). b) Felesleges és káros mennyiségű vizek elleni védelem (belvízvédelem, lecsapolás, alagcsövezés stb.). c) A vizek káros szennyeződése elleni védekezés. A vízhasznosítás és a vízkárelhárítás között nem vonható éles határ, ezek a vízviszonyok összefüggenek. (Pl.: a víztározás egyaránt létesülhet öntözés, vízellátás, vízierő hasznosítás, halászat stb. érdekében, ugyanakkor az árvízi csúcsok csökkentésével az árvízmentesítést is szolgálja. A bányavíz elleni aktív védelem, a karsztvízszintnek a bányamüvelés szintje alá történő lesüllyesztése révén egyaránt szolgálhatja a bányászat szempontjából káros vizek elhárítását és az így fakasztott vizek felhasználásával a települések és az ipar vízellátását.) A termelőerők fejlődése és koncentrálódása, a társadalom szociális és kulturális színvonalának emelkedése a vízkészletek fokozott felhasználásával jár. A társadalom víz iránti igénye, a víznek mint nyersanyagnak, fogyasztási cikknek, munkaeszköznek társadalmi szerepe egyre nő és mindinkább befolyásolja a termelőerők fejlődését. A vízkárelhárítás jelentősége is egyre fokozódik, mert a káros mennyiségű és minőségű vizek a társadalom anyagi, kulturális és szociális fejlődésével mind nagyobb társadalmi értéket veszélyeztetnek. 5. A VÍZELLÁTÁS RÖVID TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉSE 5.1. A közműves vízellátás helyzete és jövőbeni feladatai A közműves vízellátás elért szintje európai mércével is mérhető, különösen, ami a mennyiségi igények kielégítését illeti. Az ellátottság aránya (a lakosság 97-98 % - a, illetve a lakások 89 % - a ellátott) megfelel a fejlett országok alsó szintjének. Bár figyelmünk központjában egyre inkább a minőségi kérdések kerülnek, az alapellátás teljessé tételéhez még vannak tennivalók. A vízügyi igazgatóságok nyilvántartása szerint 1996. Január l-jén 61 községben - köztük 51 közegészségügyileg veszélyeztetett településen - még nem valósult meg a közüzemi vízmű. Többségükben folyamatosan van vízmű - építés. Minőségi szempontból értékelve - Magyarország közműves vízellátását európai összehasonlításban - a helyzet valamivel szerényebb, mint mennyiségi vonatkozásban, ez azonban nem jelenti a megfelelő közegészségügyi biztonság hiányát. A problémák és így a megoldandó feladatok éppen abból fakadnak, ami másfelől a hazai közműves vízellátás nagy pozitívuma, neve302.