A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

2. SZEKCIÓ: Ivóvíz- és szennyvízminőség és tisztítástechnológia - Winkler Viktória: Ivóvíz- és szennyvízminőség

zetesen, hogy a kiépített közüzemi vfzmü - kapacitás döntően különböző típusú felszín alatti vizekre támaszkodik. Ugyanakkor mind a réteg eredetű, mind a sérülékenységből fakadó problémák indokolhatják, illetőleg valószínűsíthetik a víztisztítás szükségességét. Jelenleg a felszín alatti víztermelő kapacitás mintegy 50 %-ához kapcsolódik víztisztítási technológia. A vízügyi igazgatóságok 1996. Januári adatai szerint 545 települést érintően lenne szükség a közüzemi vízmű vízminőségének javítására, jellemzően határértéket meghaladó vas-, mangán-, ammónia-, nitrát-, arzén, gáztartalom miatt. A hiányzó vagy nem elég hatékony víztisztítás miatt a kiterjedt, nagyhálózati rendszerekben további vízminőségi problémák jelentkezhetnek másodlagos szennyeződés formájában. A nagy szállítási távolság és hálózati tartózkodási idő negatív hatásai csak fokozódnak az utóbbi évek vízfogyasztásának csökkenése, és az ezzel járó lelassult vízmozgás következtében. A települési vízellátás „sokszereplős" feladat. Ez nemcsak abból következik, hogy a víz minden ember számára alapvető szociális és létbiztonsági tényező, hanem abból is, hogy a gazdaság, az ipari termelés alapvető erőforrása a víz. Mint minden nagy rendszer, a települési vízellátás is szintben tagolt. A szintben tagolt rendszer szereplői: • az állam; • a területi és települési önkormányzatok; • a gazdasági szervezetek és azok ágazati és területi érdekképviseleti szerveződései; • az egyén és csoportja; • gazdasági jellegű szerveződések; • civil szervezetek. A megoldandó feladatok - ami az érdekeltek igényeinek kielégítését jelenti: állami, térségi, kistérségi és helyi szintűek. Az alkalmazott vízellátás szervezési modell akkor működőképes, ha ezek a szintek harmonizálnak egymással. 5.2. A települési vízellátás értékrendszere A vizek használata és a vízkincs hosszú távon is reprodukálható megőrzése csak igen bonyolult érdekrendszeren keresztül érvényesíthető. Ezért a vízellátásban a piacgazdaság általános szabályaitól eltérő kategóriák is megjelennek. A közösségi érdekérvényesítés kategóriái a következők: • ellátási felelősség, akár az államnak, akár az önkormányzatnak felelőssége a vízellátási feladatok ellátásáért (vízbázis védelem, a térségi vízátcsoportosítás, közművesítés stb.); 303.