A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

2. SZEKCIÓ: Ivóvíz- és szennyvízminőség és tisztítástechnológia - Winkler Viktória: Ivóvíz- és szennyvízminőség

A víznek a termelésben, a termelő fogyasztásban betöltött szerepe az előbbinél sokrétűbb. A termelés majdnem minden ágában vagy a munka tárgyaként, vagy a munka eszközeként van jelen. A víz termelési alapanyagként, - munkatárgyként, - a termék fontos részeként jelenik meg, pl. az élelmiszer- és konzerviparban. Termelési segédanyagként, vagy munkaeszközként a termelési folyamat eredményét növelő vagy nélkülözhetetlen és sokszor nem helyettesíthető elemként, pl. az öntözésben, az energiatermelésben, a kohászat és a kémiai ipar számos gyártási folyamatában. Termelési eszköz a víz pl. a hidraulikus zagyszállításnál, ahol mechanikai energiáját hasznosítják, a víz elragadó erejével mozgatott szemcsés anyag, amelyben a termelés folyik, pl. a halgazdaságban vagy a vízi közlekedésben. A felszíni vizeknek a helyzeti magasságkülönbségből származó mozgáskészsége, helyzeti energiájának mozgási energiává való alakíthatósága révén a víznek, mint energiahordozónak a szerepe is nagy fontosságú. A gazdasági életben a víznek káros (passzív) szerepe is érvényesülhet (árés belvízi elöntések, magas talajvíz, erózió, szennyvíz). A károk elhárítása, az ellenük való védelem a gazdálkodás költségeit növeli és nagy társadalmi ráfordítást igényel. Ha az elhárítás nem megfelelő, veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot, bekövetkezhet a közvetlen vagy közvetett kár, a termelés, a munkafolyamatok eredményességének csökkenése, a javak megsemmisülése. A szennyezett víz korlátozza a vízkészletek felhasználhatóságát, ártalmas az ember szervezetére és természeti környezetére. A vízkárok elhárítása növeli a társadalmi termelés realizálható értékét. 4. A VÍZ ÉS A TÁRSADALOM KAPCSOLATA A társadalom és a víz kapcsolata két formában jelentkezik. Egyfelől mint vízhasznosítás: a víz megjelenési formáiban, biológiai, fizikai, kémiai sajátosságaiban rejlő gazdaságilag hasznos tulajdonságok kiaknázása, másfelől mint vízkárelhárítás: a víz romboló ereje, a felesleges és káros mennyiségű és minőségű víz elleni védelem. A vízhasznosítás gazdasági jellege szerint két fo csoportba sorolható: a) A víz felhasználása személyes fogyasztásra, a lakosság közvetlen vízszükségletének kielégítésére (ivó- és háztartási víz, üdülést, egészségügyi és sportcélokat szolgáló víz stb.). b) A víz felhasználása termelő fogyasztásra, a víz anyagi tulajdonságainak, potenciális és mozgási energiájának hasznosítása az anyagi javak termelési folyamatában (ipari és mezőgazdasági termelésben, vízi szállításban, vízi energia és geotermikus energia hasznosításában). A vízkárelhárítás gazdasági jellege szerint három csoportba sorolható: 301.