A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

2. SZEKCIÓ: Ivóvíz- és szennyvízminőség és tisztítástechnológia - Maincz Tamás: Ivóvízminőség Tolna megyében

5.1. Bölcske, 5.2. Madocsa, 6.1. Gerjen-Észak, 6.2. Gerjen-Dombori, 6.3. Fadd-Dombori-Bogyiszló, 6.4. Gemenc Gereben, 6.5. Gemenc-Koppány, 6.6. Gemenc-Címerfok, 6.7. Báta. Ezek a távlati vízbázisok a tárolt nagy vízkészlet jóvoltából amennyiben károsodás, külső szennyeződés nem éri őket - hosszú távon biztosíthatják az ivóvizet regionális méretekben is parti szűrésű vízkivétel mellett. Az engedélyezett vízkivételi lehetőségeket tájegységenként az alábbiak jellemezik: A Mezőföld D-i részéne

k területe 506 km

2. Ezeken a Dunai homokdombokon található Dunaföldvár és a környező települések, ill. részben Paks város belterülete. A rétegvíz-termelés csak Dunaföldvár vízellátásánál koncentrálódik egy viszonylag szűk területen jelentősebb hozammal, ami a kutak vízszintjének csökkenésében mutatkozik meg. Ez arra utal, hogy a nehezen pótolható rétegvíz-készletek csökkennek. A rétegvízre általában jellemző az ammónium- és a metántartalom, amelyhez a déli részen oldott vas is párosul, amely vastalanítást igényel. A Duna völgyébe

n, a Bölcske és Bogyiszló közötti terület nagysága 525 km

2. Nagy létszámú községek és Paks, valamint Tolna város található ezen a tájegységen. A Duna pleisztocén kavicsrétegeiből kitermelt víz magas keménységű, oldott vas- és mangántartalma miatt vízkezelést igényel. A fedő iszapréteg kis vastagsága miatt a sérülékeny vízbázisokon hidrogeológiai védőterületek kijelölésével összekötve környezetvédelmi intézkedések szükségesek. A rétegvíz kitermelés Paks város környezetében koncentráltan történik és a kitermelés - utánpótlás egyensúlya alakult ki. A rétegvízbázisoknál metántartalom, valamint vas- és mangántartalom, Dunaszentgyörgy községi vízműnél pedig a kutakban réteg eredetű arzéntartalom is jelentkezik - a határértéket meghaladó, 50 - 200 mg/l közötti koncentrációban - ami miatt vas- ill. arzénmentesítés szükséges. A Sárkö

z területe 457 km

2. Nagy létszámú községek, ill. Bátaszék és Szekszárd városok vannak e területen. A talajvíz-kutakban magas keménység, ammónia és vastartalom miatt vízkezelés szükséges. A szekszárd Lőtéri vízbázisnál klórozott szénhidrogének miatt mentesítést folytatnak, emiatt hidrogeológiai védőterület kijelölése, ill. környezetvédelmi előírások, korlátozások szükségesek. A rétegvizekben metán, vas, mangán és ammónium található. A Geresdi dombsá

g megyét érintő területe a legkisebb: 85 km

2. A talajvízre települt vízmüveknél (Mórágy, Kismórágy) nitrátszennyezés mutatható ki, melynek mértéke állandó, 15-20 mg/l közötti. Ezért hidrogeológiai védőterület kijelölése vált szükségessé, 252.