A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Veszprém, 2000. július 5-6.)

2. SZEKCIÓ: Ivóvíz- és szennyvízminőség és tisztítástechnológia - Maincz Tamás: Ivóvízminőség Tolna megyében

amelyen környezetvédelmi intézkedések és korlátozások bevezetése szükséges. Egyes rétegvíz kutakban vas, mangán és metán jelentkezik. A Völgysé

g területe 361 km

2, melynek központja Bonyhád város. Kakasd területén talajvízforrások fakadnak. A Bonyhád D-i Vízmű a Völgység patak kavicsos üledékéből, talajvízből nyeri vizét. Nitráttartalma kutanként változó. A felszínközeli rétegek érzékenysége miatt hidrogeológiai védőterület kijelölése vált szükségessé. Déli irányból a Hidasi Vegyigyár környezetszennyezésének elhárítása van folyamatban, de a vízbázis szennyezése ill. szennyezés esetén megvédhetősége ma még kétséges. A rétegvíz kutakban jelentős mennyiségű vas, mangán és esetenként metán mutatható ki. A Hegyhá

t Tolna megye közepe, sok apró eldugott faluval. Területe 526 km

2. A rétegvíz-kutak minőségét általában a magas ammónium (2-3 mg/l), határérték közeli vastartalom és közepes mennyiségű (általában „B" kategóriás gáztartalmú kutak) metán jelenléte jellemzi. A területen esetenként alacsony, határérték alatti (50 CaO mg /1-nél kisebb) keménységű a víz. A Kapos-Koppány völgye és a Tolnai dombsá

g együttes, összefüggő területe 1034 knr. Dombóvár és Tamási térségében a koncentrált rétegvíztermelés következtében a rétegvízszint jelentősen csökkent, ami a statikus készlet fogyását is jelenti. A rétegvízben vas, ammónia és egyes részeken metántartalom jelentkezik. A Kapós völgyében a mélyebb rétegeket feltáró kutakban a szomszédos Hegyháthoz hasonlóan alacsony vízkeménység fordul elő. A megye területén 109 db engedélyezett közüzemi vízellátórendszer található. Ezek nagy része egy települést lát el, de van 11 db két települést és 5 db 3 vagy több települést ellátó kistérségi rendszer is. 74 önkormányzat rendelkezik önálló vízmürendszerrel. A községek általában 2 - 6 db vízmükútból nyerik vizüket, de kisebb községek közül többnél előfordul az 1 kútra települt, biztonsági tartalék nélkül üzemelő vízmű. A városokban szétszórt kúttelepek találhatók, melyek vízbázisai a pleisztocén kavicsterasz és/vagy a felső-pannon vízadóira települtek. A felső-pannon rétegvizek utánpótlódása erősen korlátozott. 334 db közüzemi vízműkút szerepel a vízjogi engedélyekben. Ezek közül 277 db üzemel, 27 db-ot tartalékként, 4 db-ot megfigyelő kútként tartanak fenn, továbbá 16 db meghibásodott és 10 db szennyezettség miatt kizárt kút szerepel még a nyilvántartásban. 253.