A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

7. INFORMATIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - dr. Szlávik Lajos: A vízkár-elhárítási védekezési feladatok országos információs rendszere

Z zártkert, kisebb építményekkel, T teljes (sürü) beépítés, üdülőtelep X ismeretlen rendeltetésű, zárt (pl. katonai) terület A nyílt medrek hidraulikai viszonyainál a permanens, egyenletes vízmozgást tételezzük fel. Ha ilyen jellegű természetes mederben mozog a víz, a vízszállítási képességét a Chézy-féle formulával számítjuk: Q=F*vk, melyből az F átfolyási felület adott szelvényben - első közelítésben - a geometriai felvételnek megfelelő, csak a víz szintjétől függő állandó, azaz F=f(H). A beépítés, művelési ág változtatása, illetve a hullámtéri terület karbantartottsági viszonyai (rendszeres alj növény-irtás, vagy vagy elhanyagolt bozótos) ezt az átfolyási felületet jelentősen megváltoztathatják. Mindezideig ilyen jellegű (kivéve az elzárás jellegű, töltés és depóniaépítési hatásokat) felmérés nem történt, Így egyedi - további elemzésre, vitára érdemes - számítási eljárást dolgoztunk ki. Az eljárás lényege az az alapvetés, hogy a használati mód valamilyen százalékban, a használatra átlagosan jellemző magasságban csökkenti a szelvényt. Ennek számszerűsítését becsléssel állapítottuk meg, nyilván a későbbiekben pontosítani, finomítani lehet (pl. a használati módok árnyaltabb nyilvántartásával). Grafikusan feldolgoztuk ezen szelvényeken a különböző vízmagasságokhoz tartozóan a jelenlegi átfolyási szelvényterületeket és összehasonlításul egy elképzelt teljes beépítés vagy sürü növényzettel benőtt bozótosnak megfelelő, ill. a teljesen kopasz, üres terepnek megfelelő átfolyási szelvényt. Az ábrákról jól leolvasható, hogy különösen a nagyobb magasságú árvizeknél, főleg a szűkebb hullámterü folyóknál jelentősen csökken az átfolyási szelvény teljes beépítés esetén, bizonyára ez nem is engedhető meg, különösen ha azon a folyón a jeges árvíz jellemző. Ugyanakkor egy teljes lekopaszítás, adott esetben komoly átfolyási szelvény növelést jelent. Bizonyára a minden szempontból elfogadható, a szélső értékek között van, azt egyeztetni illik, de a végső döntésre a vízügy jogosult. Jelen dolgozathoz néhány jellemző völgyszelvény fent leírt módon való feldolgozását mellékelem. Összefoglalás Nem vitatható, hogy a vízimérnök a hullámteret az árvízi meder részeként, műszaki létesítménynek tekinti. Annak megismerése, hogy ott milyen tevékenység folyik, milyen a területhasználat (erdő, mező, kert gazdálkodás, üdülők, természetvédelem stb.), első rendű érdeke azért, hogy meghatározhassa mi engedhető meg, mit kell korlátoznia az elsődleges árvízlevezetési funkció érdekében.