A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

7. INFORMATIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - dr. Szlávik Lajos: A vízkár-elhárítási védekezési feladatok országos információs rendszere

Különösen a nagy árvizek, ezek között is az ez évi tiszai árvíz, főleg a KözépTiszát és ezzel összefüggésben az Alsó-Tiszát érintően ráirányította az árvízi hidraulikai vizsgálatok szükségességére a figyelmet. Ez összetett bonyolult feladat, de ebben lényeges elem a hullámtér. Különösen lényeges a hullámtérhasználat, a hullámtér- benőttség vízszállítást befolyásoló hatása. Emellett azonban vizsgálni kell a teljes árvízi meder, beleértve a középvízi vagy főmeder, más szóval anyameder és a csatlakozó hullámtér alakváltozását, azaz a hullámterek, nyíltárterek domborzati Viszonyait, főleg az esetleges feltöltődéseket. Ezzel együtt a nagyvlzi áramlási viszonyokat, a sodorvonal áthelyeződéseket is vizsgálni kell. Sajnos a jelenleg rendelkezésre álló geometriai, topográfiai adatok csupán tájékoztató adatként fogadható el. Nem lehet eléggé sajnálni, hogy folyóinkról, azok nagyvízi, de kis- és középvízi medréről is nagyon kevés használható információ van az ilyen vizsgálatokhoz. A vízrajzi atlaszok zömmel az 1970-es években készültek. Azóta a pénzhiányos évtizedekben elmaradtak a nyilvántartási szelvények ellenőrző mérései, a tiszai atlaszok készítése óta összefüggő medervizsgálat, értem alatta, felmérés és a hordalék változás (porondvándorlás, kimélyülés, feltöltődés, mederátrendeződés) csak a Kisköre-déli országhatár közötti szakaszra készült, az is az 1980-as évek elején és az sem terjed ki a teljes hullámtérre és a nyíltárterekre, csupán az anyamederre, és a partközeli övzátonyokra. Véleményem szerint a közép és alsó tiszai árvízhidraulikai vizsgálatok során a vízszinesés, a sebességek, a vízállások, a vízhozamok, áramlási viszonyok helyes megállapításához és következtetések levonásához, javaslattételhez teljes, összefüggő, összehasonlító nagyvízi mederfelmérésre is szükség lenne. Ennek hiányában első lépésben csak közelítő eredmények, javaslatok születhetnek meg. Felelős döntések hozatalához ezek nem valószínű, hogy elégségesek. A felelős döntések körébe tartoznak a nagyvízi mederrendezések mind geometriai, mind területhasználati értelemben. Tehát az árvízlevezetést befolyásoló nagyobb léptékű beavatkozások meghatározása érdekében a fenti felmérések végrehajtását szorgalmaznám.