A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)
7. INFORMATIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - dr. Szlávik Lajos: A vízkár-elhárítási védekezési feladatok országos információs rendszere
egyéb létesítmények pl. kikötök, hajójavító üzemek és sólyatereik, katonai gyakorló területek, belterületi, rakparti utak is e kategóriába tartozhatnak, ezeknek azonban területi aránya elenyésző, bár egy-egy adott helyen elhelyezésük, létesítésük komoly vitára adhat okot. Ebbe a kategóriába tartozhatnak a parti szűrésű vízbázisok üzemeltetési céljából létesített kutak, kútcsoportok azok védőterületei is. Különösen az Alsó-Dunán az 1545-1445 fkm közötti szakaszon mintegy 960 db épülettel az Alsó-Tiszán 1650 épülettel és a Maroson Makó és Kiszombor térségében számos üdülőépülettel intenzív a hullámtéri, jóléti jellegű terület használat. Az építmények nagy része építési engedély nélkül, vagy ettől eltérően szabálytalanul épült. Árvizek idején jelentős károsodásnak vannak kitéve és a nem megfelelő szennyvíz elhelyezés és egyéb gondatlanság miatt a hullámterek környezeti terhelése ezeken a helyeken fokozott. A hullámterek árvízvezető képessége A hullámterekkel, azok használatával foglalkozva az árvízvédekező szakemberek számára a legfontosabb kérdés, milyen mértékben vesz részt és hogyan az árvízi medernek ez a része a vízhozamok levezetésében, beleértve a jegesárvizek különleges esetét. Másképpen megfogalmazva a tényleges területhasználatok hogyan befolyásolják az árvízvezető képességet? Egyáltalán mi engedhető meg? "A hullámterek hasznosítása összhangban az árvízi adottságokkal" című kutatás-fejlesztési munka során egy egyszerűsített hidraulikai vizsgálatot végeztünk a rendelkezésre álló adatok alapján. Az árvízi meder geometriai méretének más szóval az átfolyási szelvénynek meghatározásához a vízrajzi atlaszok völgyszelvényeit használtuk fel. 230 db szelvény feldolgozását jelentette ez. A szelvények jelenlegi használatát egy egyszerűsített formájú, hidraulikai jellemzőre redukált minősítéssel kívántuk jellemezni. Ennek két iránya volt, egyrészt az átfolyási szelvény méretére gyakorolt hatásuk alapján, másrészt a használat meder-ellenállási (Súrlódási) hatásának becsülhetősége szerint. A jellemzők előzetes értékelése alapján a következő hullámtér-használati minősítések alkalmazását tartottuk célszerűnek (előtte rövid kódjuk): M meder (főmeder, állandó vízszállítású mellékág) H keresztezett holtág, benőtt hullámtéri csatorna, C cserje, sűrű bozót, R rét, legelő (beleértve: töltésoldalt is) U ültetvény (fiatal, aljnövény nélküli) I idősebb, gondozott, aljnövény nélküli erdő E erdő aljnövényzettel, idősebb fákkal S szántó, rendszeres mezőgazdasági müvelés alatt
