A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)
5. CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Réti László–Csarnai Gábor–Horváth Anna: A biológiai foszforeltávolítás hatásfokának vizsgálata Békés város szennyvíztisztító telepének több éves üzemelési tapasztalatai alapján
Az anaerob medencéből - a 2. ábra szerinti elméleti séma alapján - az aerob, oxikus medencébe(medencékbe) folyik át a szennyvíz, illetve a biomassza. Az aerob medencében igen kedvező életfeltételek vannak, melyek elősegítik a korábban mintegy „kiéKeztetett, lesoványodott" biomassza sejtjeinek nagymértékű növekedését és szaporodását. Az ittlévő biokémiai folyamatok oxigén jelenlétében a sejtépítést segítik elő. Ennek során a sejt további szervesanyagot (BOI 5), a nitrifikáció miatt ammóniumot, és az anaerob térben leadott ortofoszfát mennyiségnél - éppen a sejtnövekedés és sejtszaporodás miatt - lényegesen nagyobb ortofoszfát mennyiséget vesz föl. A folyamat során a szervesanyag és az ammónium széndioxiddá, vízzé, illetve döntően nitráttá alakul át. Az aerob folyamatok alatt nagy mennyiségű energia is keletkezik, mely döntően a sejteken belül polifoszfát formában meglévő vegyületekben raktározódik. A biokémiai, biokinetikai folyamatok következtében az aerob tér vízfázisában a szervesanyag mennyiség (BOI 5), az ammónium, a foszfát, továbbá az összes foszfor koncentrációja lecsökken, míg a nitrát koncentrációja megnő. A szervesanyag és a foszfát eltávolításának változását az aerob medencében(medencékben) az 5. ábra jobb oldali része mutatja be. Ugyanezen jelenség gyakorlati eredményeit szemléltetik a Békés városi szennyvíztisztító telepen vett minták feldolgozása során készített 6.1-6.5. ábrák vízminőségi hossz-szelvényei is. (Ebben az esetben is a vizsgált komponenseket az aerob medence eleveniszapjának szűrt mintáiból határoztuk meg.) Az aerob medencéből(medencékből) az eleveniszap-tisztított szennyvízelegy az utóülepítőbe folyik tovább. Itt a hagyományos jelenségeknek megfelelően megtörténik a fázisszétválasztás. A tisztított szennyvíz továbbfolyik - a békési telep esetén egy fertőtlenítőn és egy átemelőn keresztül - a befogadóba. A kiülepedett iszap (biomassza) a recirkuláció segítségével a biológiai reaktorrendszer megfelelő - végül anaerob - medencéjébe kerül. Az utóülepítővel kapcsolatosan fontos megemlíteni azt, hogy benne nemcsak mechanikai folyamatok, hanem biológiai, mikrobiológiai folyamatok is lezajlanak. Az utóülepítő alján kiülepedett iszaptömeg - annak mennyiségétől, vastagságától filggően - akár az anaerob térben kialakulóhoz hasonló jellegű is lehet. Ezt a tényt a biológiai foszforeltávolítást biztosító szennyvíztisztító telep megfelelő reaktortereinek méretezése során szükséges figyelembe venni. A biológiai foszforeltávolítás során a szennyvízben lévő foszfor végezetül a biomassza, azaz a szennyvíziszap sejttömegébe épül be. Ahhoz, hogy a szennyvíztisztító műtárgyakból a foszfort eltávolíthassuk, meg kell valósítani a klasszikus eleveniszapos szennyvíztisztítási megoldásnál is jól ismert fólösiszap elvételt. A megfelelő és lehetőleg folyamatos fólösiszap elvétel biztosítja az anaerob-aerob-utóülepítő rendszerből a foszfor tényleges 961
