A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

6. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Szászné Tóth Ildikó†–Fehér János–Gáspár Judit–Ombódi István–Tóth Erika–Nagy Ferenc: Regionális vízgazdálkodási terve a Hernád magyarországi vízgyűjtőjére

Lehetséges hasznosítási forma: öntözés, vízpótlás, jóléti cél, halászat, horgászat és árvízcsúcs-csökkentés. A tározási lehetőségek hidrológiai vizsgálat eredményei, kiviteli tervek nem készültek, így költségvonzatuk ismeretlen. A tározási lehetőségek megvalósítása igen költséges beavatkozás. Megvalósításuk a vízgyűjtőterületen sok problémát oldana meg, mint pl. a vízhozam-kiegyenlítést, árvízcsúcs-csökkentést, az ipari és mezőgazdasági vízellátás biztosítását, vízminőségi helyzet javítását, horgászati és jóléti célokat szolgálna, stb. 3.7. ENERGIATERMELÉSI FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK A Hernád vízerőkészletének jelenlegi kihasználtsága kb. 20 %-os. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984.) tartalmazta egy Gibárt feletti tározós, csúcsra járatható vízerőmű kiépítését, s előirányozta a meglévő erőmüvek bővítését is. Jelenleg a Hernádon energiahasznosításra, állami költségvetésből, semmilyen létesítmény megvalósítása nem prognosztizálható annak ellenére, hogy műszakilag gazdaságosan kiépíthető kisvízerőmüi lehetőségek vannak. Az utóbbi években ugyanis a VÍZENERGIA Kft vízerőkészlet-hasznosítási vizsgálatokat végzett a vízgyűjtőn melynek alapján megállapítható, hogy több, gazdaságosan üzemeltethető kisvfzerőmű építhető a Hernádon. A hernádszurdoki fix gát hasznosításán alapuló kisvízerőmü tervezésének kiviteli terve elkészült. A teljesítmény szempontjából legnagyobb - közel 2,0 MW-os - Zsujtai Vízerőmű duzzasztási hatásterülete érinti a közös magyar-szlovák Hernád-határszakaszt. A szlovák fél állásfoglalását hivatalosan még nem közölték. A további négy tervezett kisvízerőmü részére az ÉVIZIG - a szakhatóságok hozzájárulásai alapján - az elvi vízjogi engedélyeket kiadta. A vízenergia-termelés költséges, de hosszú távú előnyökkel járó beruházás. Előnyös lenne a terület energiaellátottsága szempontjából, de központi és helyi forráshiány miatt, vállalkozó/beruházó jelentkezése nélkül a közeljövőben nem lehet számítani fejlesztésre. 4. KÖRNYEZETVÉDELMI, ÖKOLÓGIAI PROBLÉMÁK 4.1. KÖRNYEZETTERHELÉSEK A települések többségében megszervezték már a hulladékgyűjtést, azonban az előző években elhelyezett hulladékok ma is megtalálhatók a települések környezetében levő mélyedésekben. Ezen helyek többségében a felhagyott 1159