A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

6. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Szászné Tóth Ildikó†–Fehér János–Gáspár Judit–Ombódi István–Tóth Erika–Nagy Ferenc: Regionális vízgazdálkodási terve a Hernád magyarországi vízgyűjtőjére

lerakók rekonstrukciója nem történt meg. A mintegy 30 település illegális hulladéklerakója, valamint a műszaki védelem nélküli hulladéklerakók jelentősen veszélyeztetik a felszíni vizek minőségét (Vadász-, Vasonca-, Bélus-, Garadna-, illetve Csenkő patakon). Ezen kívül vannak még a Hernád vízgyűjtőjén kívül eső hulladéklerakók, amelyek a Bőcs-sajóládi vízbázis utánpótlódási területén fekszenek, így a Hernád-völgy vízbázisát szennyezhetik. A szennyvízcsatornával nem rendelkező lakosok általában egyedi szennyvíztároló-medencét használnak, és tengelyen szállítják el a települési folyékony hulladékot (TFH), azonban ezeknek a medencéknek a szigetelése általában nem megfelelő, így jelentős szennyező forrásai a felszín alatti vizeknek. Szükséges egy szennyvízkataszter készítése. Az ipari eredetű szennyezések gyűjtése, tárolása, ártalmatlanítása néhány kivételtől eltekintve rendezettnek mondható. Összességében két ipari övezet környezetében szükséges az öröklött szennyezések részletes feltárása. Továbbra is gondot okozhat azonban az elmúlt évtizedekben illegálisan elhelyezett hulladékok hatása az ipartelepek körül, amelyek szennyező hatása a transzportfolyamatok révén a felszínalatti ivóvízbázisokra veszélyes lehet. A Hernád-völgy vízbázis szennyeződését veszélyeztető ipari eredetű szennyező anyagok és a szennyezést okozó szervezetek feltárása (PHARE program keretében) folyamatban van. A munka végeztével kerül sor a szennyezések megszüntetésére, amelyet a szennyező-, vagy jogutód szervezetek lesznek kötelesek megvalósítani, illetve ezek hiányában a további veszélyeztetést a környezetvédelem keretei terhére akadályozzák meg. A mezőgazdasági (nagytáblás) művelési módok területi aránya a vízbázisvédelem szempontjából kedvezőtlen, mivel a fedőréteg vastagságának csökkentését, valamint a lebontási folyamatok gyengülését okozza. A potenciális mezőgazdasági szennyezők (állattenyésztés, növényvédő szerek) miatt a felszíni és felszínalatti vizek szennyeződésének lehetősége ma is fennáll. Az élővilág szempontjából az emberi tevékenység közvetett és közvetlen hatást gyakorol az ökoszisztémára. Közvetlen hatású a halászat (a nemes és kifejlett példányok ritkítása, valamint az új fajok betelepítése, mely diverzitáscsökkenést okozhat). A közvetett hatása van az összes vízépítési tevékenységnek (folyószabályozás, duzzasztás, kanyarátvágás, stb.). 1160