A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)
4. VÍZELLÁTÁS - Újlaki Péter: A debreceni rétegvízbázis üzemeltetési tapasztalatai, különös tekintettel az 1987–1998 közötti időszakra
A legalsó és leglényegesebb szintet a zónában összesen 40 db kút termeli. Ebből a II.sz.V.Ü. 32, a Biogal Rt. 3 és a Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE) 3 kútja meghatározó. A korábbi, de kisebb vízkivételt jelen-tő Pallagi Mg. Technikum és a MÁV Apafán lévő l-l kútja 3-4 éve elhanya-golható. A zóna átlagos terepmagassága 126,3mBf., a legmélyebb kút 187,2m, a legsekélyebb 151,0m. A rétegek száma egy, ill. kettő, és a tereptől számított 116-181 m-es mélységközben (65m-es kifejlődés) találhatók. A középső pleisztocént 5 db kút termeli, melyek közül 1 van a II.sz.V.Ü. kezelésében (24.jelü). A szint fő felhasználójának számító Biogal Rt. 4 kutat üzemeltet. A legfelső szintet a II.sz. V.Ü. közelében a Biogal Rt. 2 kútja szürőzi be, melyek hatását az előző szinthez hasonlóan meg kell vizsgálni. - 3.sz. rétegvíztermelési zón a (továbbiakban: 3.sz. zóna) Debrecen DK-i iparnegyedét az önálló, többkutas, saját termelési célú igény-bevétel jellemzi. Itt mindhárom pleisztocén szintből jelentős mennyiségben vesznek ki vizet, melyet kezelés után ipari és szociális célokra használnak fel. Elsősorban a feldolgozóipari tevékenység jelentős, melyhez megfelelő mennyiségű és minőségű víz szükséges. Ezért a zónát és hatásait kiemelten kell kezelni. Annál is inkább, mert ezt eddig figyelmen kívül hagyta a szakma. A zónában a konzervipari, hús-, dohány-, és bőrfeldolgozó tevékenység mellett italpalackozó, MÁV járműjavító és hőerőmű működik. Itt (csak) az alsópleisztocénből évenként együttesen közel 3 millió m3 vizet vesznek ki, ami a Debreceni Vízmű Rt. 1998. évi rétegvíztermelésének 13.047 ezer m3- közel negyedrésze. A zóna átlagos terepmagassága 118,0 mBf.. Csak a legalsó szintet 22 db kút szürőzi be, melyek közül 15 jelentős és szinte folyamatos termelő. Az ezt termelő kutak közül a legmélyebb 210,0m, a legsekélyebb 158,0 m-es. A rétegek száma az északabbra lévőknél egy (pl. Hőerőmű), a délkeletieknél már három (DEKO Rt.) és a tereptől számított 122-202 m-es mélységközben helyezkednek el. A felső határ kis-, az alsó nagymértékben mélyül. A felsőbb szinteket a cégek jelentős része termeli, ezért a zóna vertikális igénybevétele itt a legnagyobb. A részletes vizsgálatra valamennyi szinten szükség van, a kút-,víztermelési- és vízszint adatok feldolgozására később lesz lehetőség. - 4.sz. rétegvíztermelési zón a (továbbiakban: 4.sz. zóna) A város K-i határában két párhuzamos kútsor kiépítésére került sor, melyek a IV.sz.V.Ü. kezelésében vannak. Az üzem az alsópleisztocén kizárólagos ter-melője 26 db kúttal. Az erre a szintre telepített legsekélyebb kút 172,5m, a legmélyebb 220,7 m. A rétegek függőleges kiterjedése a tereptől számítottan 142-214m, számuk változatos (egytől négyig) ami a rétegek már említett, jel-lemző kesztyűujj-szerű kifejlődésével magyarázható. A vízmüves 811
