A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

4. VÍZELLÁTÁS - Újlaki Péter: A debreceni rétegvízbázis üzemeltetési tapasztalatai, különös tekintettel az 1987–1998 közötti időszakra

összlet vas-tagsága a zóna nyugati részén 26 m, ettől 8 km-re K-re 47 m. Az átlagos terepmagasság 121,4 mBf. A legmélyebben elhelyezkedő, fúrásokkal legkevésbé feltárt felső-pannon rétegeket 1 kút termeli, melynek mélysége 273,lm. A szürőzés két rétegben, 235,2-264,1 m mélységközben történik. További vízkitermelés a 4. zónában nincs, bár a Vekeri-tónál a pihenőközpont vízellátásának érdekében 2 kút üzemel. Ezek alsópleisztocén rétegeket termelnek, de hatásuk a távolság és az évi 2-3 ezer m3-es termelés miatt nem lényeges. A zóna területén 1963-ban 4db vízszintfigyelő kutat telepítettek, melyek vízszintmérési eredményeit a részletes vizsgálathoz figyelembe kell venni. Ugyancsak lényeges információkat lehet kapni a Debrecentől É-ra lé-vő hajdúböszörményi és a D-re hasonlóan 13 km távolságra lévő sárándi, a vízellátás szempontjából lényeges rétegek nyomásszintjeit mutató kútcsoportok vízszintjeinek elemzéséből. A 2. zónától ÉÉK-re 7-km-nyi távolságban 1994-ben új, 115m mély kutat fúrtak (Dombostanya). Ezek mellett az 1997-2000. évek között a vízbázisvédelmi diagnosztikai vizsgálatok során telepített ill. később kiépítésre kerülő figyelőkutak is fontosak lesznek. A Debrecen vízellátását meghatározó rétegvízbázist nem csak a közműves vízellátási feladatokat ellátó Debreceni Vízmű Rt. összesen 96 db mélyfúrású kútja termeli, hanem a saját kutakkal rendelkező, de a városi vízellátó hálózatra ugyancsak csatlakozó ipari cégek és intézmények is. A városi vízmüves igénybevételen túli rétegvíz termelés mértéke valamennyi pleisztocén (alsó-, középső-, felső) rétegre nézve fontos. Ezt a tényt azonban az eddigi, Debrecen vízellátásával kapcsolatos valamennyi tanulmányban és modellezésben figyelmen kívül hagyták. A teljességre törekvő szemlélettel lehet hiteles, a távlati, mennyiségi és minőségi céloknak megfelelelő vizsgálatokat elvégezni. Az ilyen, újragondolt elemzésekben a rétegvíztermelés szempontjából meghatározó Debreceni Vízmű Rtnek kiemelt feladata van, mert az üzemeltetői oldalon keletkezett információk értékelése folyamatosan történik a szakemberek és a technika adta lehetőségek maximális kihasználásával. Természetesen ezt csak a helyi vízügyi igazgatóság, környezetvédelmi felügyelőség és a VITUKI Rt. bevonásával lehet eredményesen elvégezni. így lehetővé vált a dolgozat témájához szorosan kapcsolódó, a 3. szekcióban olvasható, az üzemelő, sérülékenynek nyilvánított mélységi vízbázisok diagnosztikai felülvizsgálatának ismertetése. A két dolgozatban oda-vissza történő utalások vannak, ezért ezeket érdemes együtt kezelni. 812