A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Kovács Péter–Pataki László: Az 1998. őszi Tisza árvizet kiváltó okok meteorológiai és hidrológiai értékelése a Tisza-völgyi árvizek sorában

November 1-én és 2-án csak kisebb csapadékok voltak, sőt a hegyekben már havazott is, (gy az előrejelzéseknek megfelelően egy lassan "ellapuló" árhullám közeledett Tokaj felé. November 3-án a kiadott vízszint-előrejelzések változatlanok maradtak. A Tisza Dombrád térségében a tetőzés közelében volt, ugyanakkor a meteorológiai előrejelzések újabb csapadékzóna érkezését jelezték, s estétől nagyobb mennyiségű csapadék kihullását valószínűsítették. A prognózisok részben be is váltak, s napközben egyre nagyobb területen eredt el az eső, záporeső. Ekkor még nem volt tudomásunk a kárpátaljai csapadékokról, de a hazai állomások jelentései, intenzív csapadéktevékenységről szóltak. November 4-én reggel már néhány, főképp nyugatabbra eső vízfolyáson elindult az áradás. Ekkor az Ung, a Latorca, a Borzsa és a Rika áradt jelentékenyebben, de a többi vízfolyáson is megállt az apadás, s maga a Tisza is emelkedni kezdett. Délelőtt 10 órától délnyugat felől kiterjedt csapadéksáv érte el a vízgyűjtőket, s ez fokozatosan beborította az egész térséget. Az esőzés intenzitása jelentős, 3-5 mm/óra volt. Ekkor már volt információ az előző napi csapadékról is, és a helyenként 100 mm-t megközelítő értékek nem kecsegtettek semmi jóval, sőt a Tarac mellékvize a Mokranka vízszintje megközelítette az addigi LNV értékét, és az egyébként is telt medrekben újabb gyors emelkedések indultak el. A délután folyamán kapott csapadékelőrejelzés az esőzés intenzitásának erősödését valószínűsítette, és 5-én reggelig újabb 30-35 mm területi átlagú, kisebb részvízgyűjtökön 40 mm-t meghaladó csapadékot jelzett. Ennek megfelelően - és figyelembe véve a továbbra is folyamatosan áradó vízfolyásokat - a magyarországi szakaszokra már III. fokú készültséget elérő, vagy azt meghaladó vízállásokat vártunk. Az esőzés a délutáni, esti órákban is folytatódott, de a felső szakaszokon már tetőző, vagy ahhoz közeli vízállásokat észleltek. így 4-én 22-23 óra között Rahó 500 cm-el (1 cm-el az 1969-es LNV fölött) tetőzött, és éjfélkor már Máramaroszigetnél is meghaladta a vízállás az eddigi maximumot. Az Ukrán Hidrometeorológiai Szolgálat ekkor már a Tisza teljes ukrajnai szakaszán LNV-t meghaladó vízszinteket várt, s a FETIVIZIG is hasonló tartományban jelölte meg a tiszabecsi és a vásárosnaményi tetőzést. November 5-én reggelre az újabb esők hatására Rahónál az apadást, rövid ideig áradás váltotta fel, és ismét 498 cm-ig emelkedett a víz. 6 órakor már Técsőnél is meghaladta a vízszint az LNV-t, miközben Máramaroszigetnél a Visó és az Iza árhullámával is erősödve 51 cm-el LNV fölött tetőzött a folyó. Az esőzés intenzitása a hajnali, reggeli óráktól fokozatosan csökkent, s a mellékfolyó felső szakaszain már jelentősebb apadás kezdődött, ugyanakkor az éjszakai tetőzésekről érkezett hírek rendkívüli árhullámokról számoltak be. A Borzsa Dolhánál 536 cm-el ( 22 cm-el LNV felett), a Tarac Királymezőnél 79