A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

2. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Vasas Gábor: A vízgazdálkodási társulatok szerepe és feladatai a területi vízgazdálkodásban, a belvízvédelmi feladatok megoldásában Észak-Magyarországon

A tavaszi időszakban 18 vizitársulat, mintegy 50 millió Ft költségű belvízvédekezést végzett. A nyári időszak (augusztus első felét leszámítva), majd az ősz szintén csapadékosabb volt az átlagosnál. Helyenként és időszakonként az átlagos csapadék többszörösen is lehullott. Az esős időjárás a hidrológiai folyamatokat is "felborította". Az őszi időszakban a talaj vízkészlete, illetve a talajvízszint a belvízveszélyes helyeken nem csökkent, hanem növekedett. így részben a magas talajvízszint, részben a gyökérzóna telítettsége miatt (ami a belvíz szempontjából "előkészítő csapadék"-nak tekinthető esőkből alakult ki) a "kiváltó csapadék" jelentkezését követően (1998 november eleje) kritikus belvízhelyzet alakult ki a fentebb említett területeken. A mezőgazdasági termelőterületen, vagy annak altalajában lévő vízelvezető elemek (művek) természetesen magántulajdonúak, elkészítése és fenntartása a tulajdonos, vagy a földhasználó feladata. Ezeket a létesítményeket, vagy ideiglenes vízelvezető elemeket a közcélú (társulati kezelésben lévő) müvekhez kell kapcsolni, hiszen a víz belőlük a társulati csatornákba kerül. Fontos érdek tehát, hogy a társulati csatornák jó állapotban legyenek, fogadni és kellő intenzitással továbbvezetni tudják a termőföldekről, a harmadlagos müvekből érkező vizeket. Ezen müvek fenntartása és üzemeltetése a vizitársulat feladata. A vízitársulatnak nem csak arról kell gondoskodni, hogy müvei alkalmasak legyenek a belvíz továbbvezetésére, hanem vízátemelési (szivattyúzási) és vízkormányzási feladatokat is el kell látniuk. Általános feladata a vizitársulatoknak, hogy müvekből a földmüvekbe kell juttatni a vizet, ami a belvizes időben gyakran csak szivattyúzással lehetséges. A stabil (állandó beépített gépészeti egységgel ellátott) szivattyútelepek mellett növekszik a mobil ( különböző helyszíneken felállítható) szivattyúk jelentősége, hiszen így adott szivattyú kapacitással a terület rugalmasabban kiszolgálható. Számos esetben azonban a vizitársulatoknak nem csak a saját müveikből való átemelést, hanem a saját műveikbe való beemelést is meg kell oldaniuk. Ilyenkor ugyan a védekezés kellően hatékony, de borzasztó költséges. A vizitársulatok törvényi kötelezettsége a vízkárelhárítás, a védekezésben való részvétel. A mások által elrendelt (vagy megrendelt) és a mások művein végzett védelmi tevékenység költségeit az elrendelő megtéríti. A saját müveken végzett védekezési és kárelhárítási tevékenységnek azonban nincs meg igazán a forrása. Az 1998 tavaszi belvízvédekezés országosan mintegy 50 millió forintjából a Vízügyi Alap terhére mintegy 36 milliót meg lehetett téríteni. 456