A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)
2. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Vasas Gábor: A vízgazdálkodási társulatok szerepe és feladatai a területi vízgazdálkodásban, a belvízvédelmi feladatok megoldásában Észak-Magyarországon
Az 1998 november-decemberi belvízvédekezés mintegy 100 millió forintos költségére azonban még nem sikerült fedezetet találni.( Időközben az FVM részéről megtérítésre került). A vizitársulatok alaptevékenységének két forrása van, az érdekeltségi hozzájárulás és az állami támogatás. Utóbbit meghatározott fejlesztési, vagy fenntartási célra adják és szigorúan ellenőrzik a felhasználást. Ebből a pénzből üzemeltetni, vagy belvízvédekezni tehát nem lehet. Ugyancsak rigorózusak a másik forrás összeadói, a társulat érdekeltjei: határozatban foglalják, hogy az érdekeltségi hozzájárulásból, mely müvek mely szakaszait kell rendbe tenni. És ez a pénz is nagyon kevés, csak a tisztességes fenntartásra is többszöröse kellene. Nagy nehézségek árán el lehet belőle különíteni tartalékkeretet rendkívüli eseményekre, esetleg védekezésre, néhány százezer forintot. De ez a pénz messze nem elég még egy kisebb védekezésre sem. Igazgatóságunk területén az elmúlt évben kezdődött rendkívüli belvízvédekezésben a vízgazdálkodási társulataink változó feladatvállalással vettek részt a védekezésben. A Bodrogmenti, Bükkalja-Délborsodi Vízgazdálkodási Társulat végzett belvíz átemelést, a Taktaközi Társulat vízkormányzást és uszadék eltávolítási tevékenységgel segítették elő a lefolyást - amely a dolgozat összeállításakor is folyamatosan történik-. Társulatainknak a hosszan tartó védekezés több millió forintjába került. Nehéz pénzügyi helyzetük ellenére belvízvédekeztek, összeszedték minden mobilizálható tartalékukat, átforgatták a vállalkozás eredményét. Tartalékaik már február végére, március elejére elfogytak. Nagy szükség lenne a kora tavaszi védelmi munkák költségeinek megtérítésére is mert újra belvízveszélyes helyzet lehet, nekik újra védekezniük kellene. Sajnos nincs szabályozva, rendezve, hogy a vízi társulatok rendkívüli helyzetben, amikor 100 ezer hektáros nagyságú belvízi elöntés alakulhat ki, milyen forrásból, milyen keret terhére védekezzenek. Márpedig a védekezés fontos része jut rájuk, a közcélú müvek segítségével lehet vízteleníteni a termőföldeket, ezeken a csatornákon jut el a felesleges víz a főművekig, a befogadókig. Bízunk benne, hogy erre a szabályozásra mihamarabb sor kerül. 5. TOVÁBBI FELADATOK: Az elmúlt évi belvízkárok és helyi vízkárok (részben belterületen, részében külterületen) felhívják a figyelmet arra, hogy a társulatok védekezési és kárelhárítási munkáját fejleszteni kell. 457
