A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

2. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Hajdú Dezső: Belvizek és használt vizek visszatartásának és felhasználásának lehetőségei a Csukáséri Főcsatorna vízgyűjtőjén

A végrehajtott korszerűsítések eredményeként a Csukásér torkolati szakaszán békák és halak jelentek meg, ahol eddig a vízben ezek az élőlények nem voltak fellelhetőek. A csatornákból kikerült vizeken megjelent a madárvilág. Itt él, táplálkozik és fiókákat nevel. Ez a jelenség keltette fel a figyelmünket és ébresztett rá arra, hogy a meglévő lehetőségeinket alapul véve, az adott helyzetet felhasználva keressünk az állapotváltoztatásra műszaki megoldást. A természet mutatta meg a követendő utat, melyet a Pálmonostora Tömörkény határában lévő 325 ha kiterjedésű Fehér-tó kapcsán szeretnék bemutatni. A helyzet a vízügyi szolgálat közreműködésével alakult ki, bár nem a szándékai szerinti módon történt, de mégis a vízi világ központjává vált a Fehér-tó. A bonyolult megfogalmazás mögött prózai a tény: a vízügyi müvek elhanyagoltsága révén a deflációs eredetű Fehér-tóból nem ürül le a településekről származó csapadékvíz, a használt és csurgalékvizek, szennyvizek és tisztított szennyvíz zagyvaléka, hanem felszaporodik. A levonuló víz útját túlburjánzó növényzet, feliszapolt csatornamedrek jelzik, melybe beköltözött a madárvilág. A Fehér-tó pedig védett terület lett. Eddig az ilyen víztől megszabadulni kívántunk, elsősorban a szennyezettsége, a környezeti hatása miatt, de ezt a problémát nem kezeli elnézően a Vízgazdálkodási Szabályzat, sőt a 67/1968. sz. Korm. rendelet sem, mert tiltja a védett és a fokozottan védett életközösségek ilyen típusú vízzel való ellátását. Még jó, hogy ezek a közösségek nem ismerik a rendeletet. 20-25 évvel ezelőtt a területen a tavaszi vízlevonulást követően még bő kaszáló volt, majd a tavaszi kaszálást követően legeltetéses állattartás. Az elvizesedés miatt vízi élővilágra jellemző növényzet alakult ki, foltokban nyílt víztükrökkel tarkítva. Vízmélységük 10-20 cm, de helyenként az 50-60 cm-t is eléri. Állandó vízutánpótlást jelent a Félegyházi vízfolyás által szállított, Kiskunfélegyházáról származó napi 4-8 ezer m3 vízhozam. A tó megengedett max. vízszintje 84 m.B.f., melyből mindössze 10 ha területű szárazulat emelkedik ki a maximális vízszintnél. A legalacsonyabb fenékszint 83.20 m.B.f. körül van. Feltöltött állapotban 2,3 millió m3 vizet képes tárolni. A Fehértó madárvilága rendkívül változatos. A madarak már a vonulási időszakban megjelennek, a tó a jégmentes időszakon kívül állandóan látogatott, fészkelőhelyül is szolgál. Különösen a nagy goda gyakori, de a nagy kócsagnak, a gólyatöcsnek, a gulipánnak, fattyúszerkónak, bíbicnek, cankónak, feketenyakú vöcsöknek, vörös gémnek fészkei is nagy számban fordulnak elő. 329