A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

2. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Hajdú Dezső: Belvizek és használt vizek visszatartásának és felhasználásának lehetőségei a Csukáséri Főcsatorna vízgyűjtőjén

Gyakori, hogy fészekrakás időszakában még megfelelő vízmennyiség és vízszint van a tóban, de költés közben, vagy fióka nevelés időszakára megemelkedik, vagy kiszárad a tó a környezeti hatás függvényében. Az is előfordulhat, hogy olyan rendkívüli szennyezés vagy rendkívüli csapadékból származó árhullám indul el, melyet a rendszerből ki kellene kapcsolni. Rendkívüli esetekben ugyan ismeretes a tojásmentés, de a fiókák mentése, vagy mesterséges táplálásuk megoldása lehetetlen. A Fehér-tó a tiszai ártérben helyezkedik el, vízszintjét a magas tiszai árhullám befolyásolja. Fő befogadója a Dongér főcsatorna, melynek árvíz-védelmi célt szolgál a töltése, ugyanakkor a tiszai LNV szintjénél egy méterrel alacsonyabb árvízszintre kiépített. Emiatt a Dongért a magasabb tiszai árvizek esetén a tiszai torkolatnál vissza kell zárni, és egyben gondoskodni kell az érkező belvizek folyamatos átemeléséről, ugyanakkor a szivattyúzási költségek csökkentése érdekében a fennsíki területeken a belvizek visszatartásáról. így a Fehér-tóban is tározni kell. Sajnos, ha a Fehér-tó feltöltődik a vízlevezetés érdekében szivattyúzás szükséges, mivel a befogadó Csukásér árvízi üzemvízszintje 70 cm-rel magasabb a Fehér-tó szintjénél. Látható, hogy a Fehér-tó vízállását a környezeti tényezők mind alulról mind felülről kedvezőtlenül befolyásolhatják, ezért a vízügyi beavatkozásoknak ezen tényezők kedvezőtlen hatásainak közömbösítésére kell törekedniük. A vizes élőhely oly módon állítandó helyre, hogy az élőlények számára az életfeltételeket biztosító vízjárási, vízminőségi állapot folyamatosan fenntartható legyen. A víz mennyiségi és minőségi jegyeinek szabályozási lehetőségét szolgálja a Félegyházi vízfolyáson a tóba érkezés helyén elhelyezendő osztó-mütárgy, mely lehetővé teszi a tó felé, illetve az osztó-műtárgytól induló új nyomvonalú csatornán a vízkormányzást. Az új meder részben felhasználja a Gátéri csatorna egy meglévő társulati csatorna nyomvonalát, majd ugyancsak a Csukásérbe torkollik. A Fehér-tó oldaltározónak marad meg, amelybe belvlztározási és ökológiai szempontból beengedhető lesz a belvíz, de kizárható a kritikus vizbőség és a szennyezett vlz. A Fehér-tó alsó határán egy kieresztő műtárgy készül, amely lehetővé teszi a tó területén a vízszintszabályozást, az esetleges átöblítést, illetve leürítést. Kisebb vízhiányos időszakokban vízpótlás a Csukásér vizének beeresztésével lehetséges. Ha a Csukásér gravitációsan nem képes ellátni a vlzutánpótlást, úgy a mederben létesítendő ideiglenes elzárással, vagy szivattyús beemeléssel ez megoldható. Állandó elzárás létesítése kizárólag természetvédelmi célból nem gazdaságos, ugyanakkor a Csukásér szennyvízzel terhelt vize mező-gazdasági vízhasznosítási szempontból olyan kötöttséget jelent, amit a mezőgazdák nem vállalnak fel. 330