A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Szlávik Lajos–dr. Rátky István: A Fekete- és a Fehér-Körös árvizének néhány sajátossága és az árvízvédelmi rendszer fejlesztési lehetőségei

1971). Felülvizsgálták a töltésezett folyók korábban (VITUKI 1964) meghatá­rozott mértékadó árvízszintjeit, bevezették a mértékadó árvíz fogalmát és azt valamennyi hazai folyóra meghatározták (VITUKI 1976), lehatárolták az or­szág ártéri öblözeteit, elkészítették azok lokalizációs számításait (VITUKI 1977). Ezekre az anyagokra alapozva készült el Magyarország árvízvédelmi rendszerének hosszú távú fejlesztési terve (OVH 1981). Alapelveiben ma is az ebben lefektetett fejlesztési koncepció tekinthető érvényesnek. Legutóbbi át­fogó aktualizálására és továbbfejlesztésére 1995-ben került sor (KHVM 1996, Szlávik-Váradi 1996, Szlávik- Varga- Váradi 1996). A legutóbbi évek hazai árvízi eseményei a védelmi müvek fejlesztési tervei egyes részeinek újragondolását igénylik. Dolgozatunkban ehhez kívánunk adalékokat adni a Fehér- és Fekete-Körös tekintetében. 2. MAGYARORSZÁG VÍZKÁR-VESZÉLYEZTETETT­SÉGE, A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS MŰVEI Hazánk vízkár-veszélyeztetettségéi alapvetően meghatározza, hogy a Kárpát­medence legmélyebb részén fekszik, zömében sík területű ország, ezért a környező hegyvidéki vízgyűjtőkről, a Kárpátokból és az Alpokból hozzánk érkező, nálunk torlódó árhullámok ellen gyakran szükséges védekezni. Éghaj­lati és természetföldrajzi helyzetünk miatt gyakorlatilag bármely folyónkon, az év bármely szakában előfordulhatnak árvizek. Az ország 93.000 km 2 területéből 21.248 km 2 (22,8 %) a folyók árvizei által veszélyeztetett árterület, melynek ma 97 %-a ármentesftett. Hazánk árvízi veszélyeztetettsége - az ártér arányát tekintve - Európában a legnagyobb. Eh­hez egyedül Hollandia helyzete hasonlítható, ahol az ország területének 20 %­a fekszik a folyók árvizei és a tenger szintje alatt. Az árterület még ármentesí­tést igénylő 3 %-a (700 km 2) a Rába, a Répce, az Ipoly, a Sajó, a Hernád és a Bodrog olyan szűk völgyében fekszik, amely földrajzi-gazdasági adottságai miatt eddig gazdaságosan nem volt ármentesíthető és belátható időn beIti 1 nem is lesz az. Kivételt képez az a mintegy 125 km 2 terület, mely e folyók árterei­nek szélén fekvő települések fejlesztési területei részére a jövőben még ármen­tesíthető. A folyók árterülete 151 ártéri öblözetre tagozódik, amelyekből 55 a Duna, 96 pedig a Tisza völgyében fekszik. Ezek az öblözetek olyan, a természetes dom­borzat, vagy mesterséges létesítmény(ek) által határolt területek, amelyeket az árvíz elönthet anélkül, hogy a kitört víz másik öblözetbe juthatna. A Duna­völgyi ártéri öblözetek területe 5.590 km 2, a Tisza-völgyieké pedig 15.610 km 2. 260

Next

/
Oldalképek
Tartalom