A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Szlávik Lajos–dr. Rátky István: A Fekete- és a Fehér-Körös árvizének néhány sajátossága és az árvízvédelmi rendszer fejlesztési lehetőségei

1971). Felülvizsgálták a töltésezett folyók korábban (VITUKI 1964) meghatározott mértékadó árvízszintjeit, bevezették a mértékadó árvíz fogalmát és azt valamennyi hazai folyóra meghatározták (VITUKI 1976), lehatárolták az ország ártéri öblözeteit, elkészítették azok lokalizációs számításait (VITUKI 1977). Ezekre az anyagokra alapozva készült el Magyarország árvízvédelmi rendszerének hosszú távú fejlesztési terve (OVH 1981). Alapelveiben ma is az ebben lefektetett fejlesztési koncepció tekinthető érvényesnek. Legutóbbi átfogó aktualizálására és továbbfejlesztésére 1995-ben került sor (KHVM 1996, Szlávik-Váradi 1996, Szlávik- Varga- Váradi 1996). A legutóbbi évek hazai árvízi eseményei a védelmi müvek fejlesztési tervei egyes részeinek újragondolását igénylik. Dolgozatunkban ehhez kívánunk adalékokat adni a Fehér- és Fekete-Körös tekintetében. 2. MAGYARORSZÁG VÍZKÁR-VESZÉLYEZTETETTSÉGE, A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS MŰVEI Hazánk vízkár-veszélyeztetettségéi alapvetően meghatározza, hogy a Kárpátmedence legmélyebb részén fekszik, zömében sík területű ország, ezért a környező hegyvidéki vízgyűjtőkről, a Kárpátokból és az Alpokból hozzánk érkező, nálunk torlódó árhullámok ellen gyakran szükséges védekezni. Éghajlati és természetföldrajzi helyzetünk miatt gyakorlatilag bármely folyónkon, az év bármely szakában előfordulhatnak árvizek. Az ország 93.000 km

2 területéből 21.248 km

2 (22,8 %) a folyók árvizei által veszélyeztetett árterület, melynek ma 97 %-a ármentesftett. Hazánk árvízi veszélyeztetettsége - az ártér arányát tekintve - Európában a legnagyobb. Ehhez egyedül Hollandia helyzete hasonlítható, ahol az ország területének 20 %a fekszik a folyók árvizei és a tenger szintje alatt. Az árterület még ármentesítést igénylő 3 %-a (700 km

2) a Rába, a Répce, az Ipoly, a Sajó, a Hernád és a Bodrog olyan szűk völgyében fekszik, amely földrajzi-gazdasági adottságai miatt eddig gazdaságosan nem volt ármentesíthető és belátható időn beIti 1 nem is lesz az. Kivételt képez az a mintegy 125 km

2 terület, mely e folyók ártereinek szélén fekvő települések fejlesztési területei részére a jövőben még ármentesíthető. A folyók árterülete 151 ártéri öblözetre tagozódik, amelyekből 55 a Duna, 96 pedig a Tisza völgyében fekszik. Ezek az öblözetek olyan, a természetes domborzat, vagy mesterséges létesítmény(ek) által határolt területek, amelyeket az árvíz elönthet anélkül, hogy a kitört víz másik öblözetbe juthatna. A Dunavölgyi ártéri öblözetek területe 5.590 km

2, a Tisza-völgyieké pedig 15.610 km

2. 260