A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Pados Imre–Vörösmarty Dénes–Nagy Ferenc: Árvízvédelmi töltések repedése, repedéses szakaszokon a biztonság érdekében tett és javasolt intézkedések az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság területén

BENTOFIX) alkalmazásával, kipróbálásával annak érdekében, hogy a töltéserősítések költségei a jövőt illetően is drasztikusan csökkenthetők legyenek. 1. A TÖLTÉSEK REPEDÉSEINEK FELMÉRÉSE, VIZSGÁLATA Az ÉVIZIG kezelésében Iévö I. rendű árvízvédelmi fővédvonalak hossza a Tisza jp-on, a Bodrog, Hernád, Sajó folyók és Tarna vízfolyás mentén összesen 593,4 km, melyből a töltések hossza 572,0 km. A védvonalrendszerre korábban töltésrepedések előfordulása nem volt jellemző az 1960-1981 közötti időszak rendkívüli csapadékossága és az árvizek gyakorisága miatt. Az 1981 évtől bekövetkezett szárazság miatt először 1989-ben a Ronyva patak jp-i védvonalán keletkeztek a töltéskoronán hosszirányú repedések, ahol hagyományos módon árokásással, majd földvisszatöltéssel megfelelően tömörítve a töltés homogenitásának helyreállítására intézkedések történtek összesen 120 m hosszú szakaszon. Az árvízvédelmi müvek 1992. évi őszi felülvizsgálatakor az Igazgatóság védvonalrendszerében a töltéskoronákon, rézsűkön, előtereken, burkolatokon jelentős hosszon hosszirányú, helyenként keresztirányú repedéseket, összesen 39,15 km-en észleltek a felülvizsgáló bizottságok. A következő években a repedések többségének összezárulása miatt az észlelt repedések összes hossza csökkent, de az újabb szakaszokon keletkezett repedések miatt a repedésekkel érintett töltések hossza 1995 évre 64,84 km-re emelkedett. Ebből a Tarna patak és mellékágai (Gyöngyös, Bene patakok) védtöltésein 25,40 km hosszban észleltek repedéseket. A repedések felmérésénél a felmérők feljegyezték a repedések kezdő és végszelvényeit (keresztirányú repedésnél tkm. szelvényt), mélységét, szélességét és egyéb jellemzőket, mint repedések széleinek szintbeli eltérését, repedéseket műtárgyaknál, párhuzamos repedéseket. Az 1992. évi őszi felmérés eredményeit értékelve a repedések szélessége 1-5 cm, mélysége 10-50 cm, egyes hosszai 1-10 m volt, a Tarna védvonalain ettől eltérően 5-17 cm szélességű, 40-80 cm mélységű, 5-20 m hosszú repedések alakultak ki. Keresztirányú repedés a taktaközi Tisza jp-i töltés 18+100 tkm szelvényében alakult ki 1-5 cm szélességgel, 20-80 cm mélységgel, 5 m hosszban a vízfelőli rézsün. A Bodrogközi Tisza szakaszon összesen 900 fm hosszban 20-30 cm mélységű keresztirányú repedéseket észleltek, 1-2 m egyedi hosszal a 184