A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Dr. Kozák Miklós–dr. Rátky István: Hullámtér szélességének és beépítettségének hatása az árvízszintekre

3. A SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A számítások eredményeit a 2. ábrán vázolt koaxiális koordináta rendszerben ábrázolva adtuk meg. Az eredmények igen elgondolkodtatóak, a gondolatokból itt csak a követkőket emeljük ki. a) A nagy hidraulikai ellenállású (5 m' 3/s) hullámtér vízszállítása - az 1-5 m-es vízmélység és 200-1000 m-es szélesség tartományban - mindössze 0,5-25 %-a főmeder vízhozamának, míg egy jó vízvezető hullámtér (30 m ,/

3/s) akár 150 %-át is szállíthatja a főmeder hozamának. Figyelemre méltó, hogy a főmedernél közel hétszer szélesebb - 'elhanyagolt' hullámtér csak negyedét szállítja a főmeder hozamának. b) Egy jó vízszállító képességű hullámtér akár hatszor annyi vizet tud levezetni, mint egy ugyanolyan széles de rossz vízvezető hullámtér. A számítási alap-összefilggésből látható, hogy a vízhozam a k értékétől lineárisan ftlgg, tehát a vízmélységtől és a szélességtől függetlenül a simasági együttható változásának arányával megegyező a vízhozam változás aránya, (30/5=6, így kaptuk a hatszoros vízhozamot). c) A 3000 m

3/s-os vízhozamot a nagy hidraulikai ellenállású (5 m 3/s) hullámtér ~ 1,8 m-el magasabb vízállással képes csak levezetni, mint egy 'sima' (30 m

l/

3/s) hullámtér. (Nagyobb vízhozamok tartományában a különbség még tovább nő, pl. 4000 /w

3/s-nál már ~ 2,6 m az extrapolált érték.) d) Még egy kisebb ellenállás változás is jelentős vízszint különbséget eredményezhet. 3000 m

3/s-nál, ha 20 m 3/s-ról 5 m"

3/s-re 'érdesedik' a hullámtér ez -1,5 m vízszint emelkedést jelenthet (1000 m-es hullámtéri szélességnél). e) A hullámtér szélessége is jelentős hatást gyakorol a vízszintekre, de csak a simább hullámterek esetén. 1000 w-ről 200 m-re szűkítve a szélességet, 2500 mVs-nál, sima hullámtérnél 1,25 m-el, érdes hullámtérnél 0,7 m-el nő a vízszint. Az árvizek levonulását szabatosabban követő, az árhullám ellapulását is leíró, a nempermanens áramlások elméletének felhasználásával végezhető vizsgálatok - amint az már 20 évvel ezelőtt igazolást nyert - a fentieknél pontosabb, a gyakorlati igényeket kielégítő eredmény adnak (Kozák 1977, Kozák-Bakonyi 1979, Rátky 1980). Álljon itt ennek szemléltetésére a Kraszna folyó árvízi szabályozására 1980-ban végzett nempermanens számításunk egy kiragadott eredménye (Rátky 1980). A 3. ábrán a Kraszna folyó Ágerdő, Nagyecsed, Kocsord és Opályi vízmérce szelvényeiben mutatjuk begátolás (hullámtér szélességének csökkentése) hatására az árhullám levonulás változását. A számításokkal azt mutattuk ki, hogy az 1974.06.12-24. között 105