A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)
1. ÁRVÍZVÉDELEM - Dr. Kozák Miklós–dr. Rátky István: Hullámtér szélességének és beépítettségének hatása az árvízszintekre
észlelt árhullám levonulása hogyan módosult volna, mennyivel magasabb szintekkel vonult volna le ha a baloldali hullámtér szélességét jelentősen csökkentik. Az eredeti hullámtér szélesség a hosszmentén erősen változó volt. A nagyságrendek érzékeltetésére említjük, hogy Agerdő alatt -800-1500 m, Nagyecsed térségében 1200-1500 m, Kocsordnál 550-850 m és Opályi térségében 350-550 m volt az eredeti szélesség, amit a teljes vizsgált szakaszon egységesen 30 m-re szűkítettünk be. Az ábrán látható, hogy ennek hatására 1-2 m a vízszint emelkedés mértéke. A nagyobb értékek az eredetihez viszonyftva nagyobb mértékben szűkített felső szakaszon fordulnak elő. Ugyanakkor azt is észre kell venni, hogy az eredeti hullámalak is megváltozik a szűkítés hatására. Pl. az Opályi szelvényben ~1 nappal hamarabb tetőzik a vízszint. Az ilyen erősen nemprizmatikus vízfolyáson mint a Kraszna a fenti egyszerűsített módszerrel nem lehet számolni. 4. KÖVETKEZTETÉSEK A hullámtereken kiépített nyári gátak jelentősen csökkenthetik a vízszállító képességet, és megemelhetik az árvizek levonulási szintjét. A nyári gátak álló vizű tározókká alakítják a hullámtereket, amelyeknek pedig az elsődleges rendeltetése a víz szállítása kell hogy legyen, mit ahogy az eredetileg volt. Az állóvizü tározók még a viszonylag kis térfogatukból adódó csekély, kedvező hatásukat (vízelvonásból adódó árapasztás) is csak egy bizonyos szint elérése után fejtik ki. Ugyanakkor egy nagyobb szintnél a áramlási iránnyal szöget bezáró nyári gát az ellenállást növeli, a levonulási szintet emeli. A hullámterek erdészeti jellegű hasznosítása is körültekintést igényel. A lombozatukkal a mértékadó szint (vagy // ma x) fölé érő, bokroktól mentes erdő hidraulikai ellenállása jelentéktelen. Míg az árvédelmi töltések hullámverés elleni védelmére a lombozatukkal esetleg már a közepes nagy vízállások (// m g) tartományába is belógó faállomány a kedvező, de korlátozott sávszélességgel. Természetes, hogy e problémakörnek igen sok olyan oldala van, melyek számos érdekellentétet hoznak felszínre, ezek mielőbbi, az eddigieknél sokkal mélyrehatóbb elemzése elengedhetetlen. Majd az elemzések alapján döntéseket, intézkedéseket (ha kell jogszabályi) kell hozni a ökológiai és ökonómiai hatásokat is figyelembe vevő 'optimális' hullámtér-rendezés, gazdálkodás érdekében. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a hullámtereken végzett mező- és erdőgazdálkodási munkák ronthatják, míg a kiépített nyári gátak mindig rontják a hullámtér vízvezető képességét. Hidraulikai számításoknál a beavatkozásokat az érdesség változtatásával közelítően figyelembe lehet venni. A gyakorlatban előforduló hullámtéri állapotoknak e tanulmányban 106
