A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Dr. Kozák Miklós–dr. Rátky István: Hullámtér szélességének és beépítettségének hatása az árvízszintekre

HULLÁMTÉR SZÉLESSÉGÉNEK ÉS BEÉPÍTETTSÉGÉNEK HATÁSA AZ ÁRVÍZSZINTEKRE Dr. KOZÁK MIKLÓS - Dr. RÁTKY ISTVÁN Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési Tanszék Kivonat

: Az árhullámok biztonságos levonulása egyre fontosabb, mivel a védett területeken egyre több és értékesebb nemzeti vagyon halmozódik fel. Hazai és nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az árhullámok egyre szélsőségesebbek. Miközben romlik, a hullámtér vízlevezető képessége, a mezőgazdasági tevékenység, a nem megfelelő erdőgazdálkodás és a feliszaposodás miatt általában emelkedik a hullámtéri fenékszint. Mindezek egyre magasabb árvízszinteket eredményeznek. A tanulmány ez utóbbi kérdésben vet fel néhány gondolatot. Konkrét számítási eredmények alapján becsijük a hullámtér állapotának, a beavatkozásoknak az árvízszintekre gyakorolt hatását, a trendeket. Megállapítottuk, hogy a hullámterek összehangolt rendezésére, az elsődleges cél megsértése nélküli beavatkozásokra, a hullámtér- gazdálkodásra az eddigieknél több figyelmet kell fordítani. 1. ALAPGONDOLATOK Altalános tapasztalat, hogy az árvédelmi töltések közötti árhullámok levonulása egyre több gondot okoz. Ennek számos oka lehet (töltések állapotának eredeti gyengesége, fokozatos romlása, rongálódása, az egyre szélsőségesebb árhullámok, stb.). A legutóbbi (1998 évi) tiszai árhullámnál kiderült, hogy a minden eddiginél magasabb árvízszinteket az előző években észlelt maximális árvízhozamnál kisebb vízhozam okozta (Vágás 1999). Ennek is számos oka lehet (mellékfolyók bonyolult áramlásai viszonyai, egymásra hatása, a duzzasztómüvek megfelelő kezelésének hiánya) de a legkedvezőtlenebb hatást minden bizonnyal a hullámterek okozták (Kozák 1977). Ezzel kapcsolatban két lényeges körülményt említhetünk meg. Az egyik a hullámtéren rendszertelenül és a vízügyi hatóságok hozzájárulása nélkül önkényesen megépített nyári gátak rendszere, a másik pedig a hullámtér olyan jellegű mezőgazdasági igénybevétele (hasznosítása), mely fékezi az árhullám gyorsabb levonulását. Mindkét tényező egyértelműen növeli a hullámtér 'érdességét', ami számottevően fékezi az árhullám levonulási sebességét és így megnöveli az árvízszinteket. Különösen az utóbbi években gyorsultak fel a 102