A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Dr. Kozák Miklós–dr. Rátky István: Hullámtér szélességének és beépítettségének hatása az árvízszintekre

hullámtereken az olyan jellegű tevékenységek, amelyek teljesen figyelmen kívül hagyták azt, hogy a hullámtér fő feladata az árvizek biztonságos levezetése és itt csak másodlagos cél lehet annak mezőgazdasági jellegű hasznosítása. Most csak az árvizek biztonságos levezetését emeljük ki de nem szabad elfelejteni a jég és a hordalék levezetésének a biztosítását sem. Az árhullámok biztonságos, meghágás és gátszakadás nélküli levezetése a legfontosabb biztonsági kérdés. Ehhez jó állapotú és megfelelő magasságú árvízvédelmi töltések szükségesek. (Természetesen megfelelő előrejelző, műszaki és védelmi irányító szervezet mellett.) Ugyanakkor, a töltések állapota számos helyen romlik, a hullámtér vízlevezető képessége pedig - a mezőgazdasági tevékenység, a nem megfelelő erdőgazdálkodás, a karbantartás hiánya, és a feliszaposodás miatt állandóan emelkedő hullámtéri fenékszint következtében - csökken, ami egyre veszélyesebb és magasabb árvízszinteket eredményezhet. A töltések állandó és jövőbeli magasítása sem gazdasági, sem egyéb okokból nem járható út. Ezért más lehetőségek vizsgálata látszik szükségesnek. 2. A HULLÁMTÉR VÍZLEVEZETŐ KÉPESSÉGÉNEK HATÁSA AZ ÁRVÍZSZINTRE Szakemberek körében eléggé közismert, hogy a hullámtér vízlevezető képességének számottevő jelentősége van az árvízszintek alakulására (Kozák 1975, Kozák-Bakonyi 1979). A hullámtereken kialakult rendkívül bonyolult hasznosítási viszonyok jelenlegi helyzetével itt nem foglalkozhatunk. Jelenleg csak számszerűen szeretnénk azt érzékeltetni, hogy a hullámtér méretének és érdességének (vízlevezető képességének) milyen hatása lehet az árvízszintekre. E gondolatot már közel 25 évvel ezelőtt felvetettük, amikor a nempermanens vízmozgások alkalmazásával végzett számításokkal is igazolást nyert, hogy a simább hullámtér jelentősen csökkenti az árvízszinteket (Kozák 1975, KozákBakonyi 1979, Rátky 1980). Ez az állítás a permanens egyenletes áramlások elméletével is igazolható, ami jóval egyszerűbb, mint a nempermanens számítások. A továbbiakban egy a Tiszához hasonló nagyságrendű, árvédelmi töltésekkel begátolt összetett szelvényű, prizmatikus medrü folyóban kialakuló permanens egyenletes vízmozgást vizsgálunk. Célunk annak számszerű igazolása, ill. érzékeltetése, hogy - változatlan méretű és simaságú főmeder, - a változó szélességű hullámtér és - a változó hullámtéri simaság esetén, 103