A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Kisgyörgy Rozália: A helyi/egyedi szennyvízelhelyezés szervezeti és szabályozási feltételei

Mindezek együttes eredményeképp jött létre az a helyzet, amelyet az jellemez, hogy országos viszonylatban a csatornával ellátott lakások aránya mára már meghaladja az 50 %-ot, de a rákötések aránya szintén csupán 5060 %-os és a csatornával összegyűjtött szennyvizeknek kb. felét tisztítják megfelelően (Budapestet nem is véve számításba ez utóbbinál). A kormányzat 1991-től kezdődően felismerte a megfelelő szennyvízelhelyezés terén kialakult elmaradást. A szennyvízelhelyezéssel kapcsolatos fejlesztések központi támogatása prioritást kapott (Cél- és Címzett támogatás, KKA, VA, Területfejlesztési Alap), melynek következtében nagyszabású beruházások indultak az országban. 2. MAGYARORSZÁG SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI PROGRAMJA 1994-ben elkészült az Országos Szennyvízeilielyezési Keretterv, majd annak aktualizálása (Dr. Juhász E. 1996 ). A Keretterv távlati célkitűzése, hogy 2010-ig a csatorna ellátottsági arány érje el a 68 %-ot. A hosszabb távlatban csatornázatlanul maradó területeken pedig legalább 23 %-ban szakszerű egyedi berendezéssel vagy eljárással kell megoldani a szennyvíz ártalommentes elhelyezését. A csatornázatlanul maradó településekben és településrészeken (2000 Leé-nél kisebb települések, vagy alacsony 15-20 fő/ha alatti laksűrűségű településrészek) szakszerű közműpótlókat kell kialakítani, amelyek a szennyvízkibocsátó (lakás, intézmény) vonatkozásában a közcsatornával azonos, vagy megközelítően azonos komfortot biztosít, ugyanakkor a szennyvíz elhelyezése a vízgazdálkodási, a környezetvédelmi, közegészségügyi és településrendezési előírásokat hosszútávon kielégíti, műszaki-gazdasági szempontból korszerű. Prioritást kell kapjanak a szakszerű egyedi közműpótló megoldások valamennyi csatornázatlanul maradó területen, különösen a sérülékeny és érzékeny környezetű vízbázisok területén elhelyezkedő települések esetében A Keretterv elfogadására Kormányhatározat (2207/96.(VII. 24.) Korm. hat.) született, mely kijelölte a 2010-ig szóló fejlesztési irányelveket, a prioritási sorrendet, valamint rögzítette a megvalósítás ütemezését. A Kormányhatározat az 5. és 6. pontjában az alábbiakat tartalmazza: "A Kormány szükségesnek tartja, hogy • a szennyvízelvezető művel gazdaságosan el nem látható települések (településrészek) környezetkímélő elhelyezése érdekében a területrendezési, illetve településrendezési tervek tartalmi követelményei olyanok legyenek, hogy szolgáltassanak megfelelő alapot a korszerű viziközinűpótló berendezések épitési engedélyezési (hatósági) eljárásaihoz, illetve kerüljenek kidolgozásra a viziközműpótló 431